Kertész Orsolya (XI. osztály, Kolozsvár)

1. felvonás

‹‹Amikor a krokodilus belépett a hálószobába,
arra gondoltam, csak semmi túlzás.
Betettem az olvasómat a fiókba
és unottan felkiáltottam: „Kezdődhet a párbajozás!"››
Tűzcsók Tógyérka Jr. volt e nemeslelkű,
kit Rézfarkú Krokodilus így megzavart,
Tekintetét az égre emelte, pillantása keserű,
Múzsáját megszidja, ő nem ilyen délutánt akart...
Hogy miért kerül sor nézeteltérésre?
Kérdezné a kíváncsi olvasó.
Hát megmondom: Fergeteges Frida kegyeire
Akarja rátenni kezét e két lurkó.
Tűzcsókú Tógyérka Jr., a nemes família utódja
úgy gondolja, szerelmes lesz, hisz épp ideje,
Hogy egyedül kóvályogjon, azt már unja,
Pénze, hírneve van, miért ne legyen nője?
Így hát: „Íni, míni, májni, mó",
Pont Fergeteges Fridára esett a kiszámolás,
Akit elcsábítani nem volt olcsó,
Számláján két víkendháza szüleinek és tíz tojás.
Tógyérka mégis meg volt elégedve a zsákmánnyal,
Fergeteges Frida meg csak ájuldozott,
Gondolván, ki kelne egybe ilyen lánnyal,
Kit még nem is a gólya hozott?
Minden bizonnyal Frida nem egy hétszépség,
Még csak nem is öt, nem is egy,
Olyan, mint egy d..., nem is: egy hegy!
Egyetlen udvarlója volt, kinek nem volt mersze
Bevallani érzelmeit, csak álmodozott hősiességéről.
Vajon ki lehet az? Rézfarkú Krokodilus, hát persze!
Nemes elképzelései voltak a tanúságtételről,
De inába szállt bátorsága, ahányszor meglátta.
Most mégis ő az, aki Tógyerkát vackából előszedi,
Mert hogy terveit, álmait előle ellopja,
ezt a becstelenséget még ő sem tűri.
Vacogtak fogai, rézfarkát behúzta,
Utolsó erejével belökte az ajtót,
Buzdította magát: „Most vagy soha!
Vagy ő öl meg, vagy én, a hernyót!"

2. felvonás

Tógyérka nem ily tragikusan látta a dolgot,
Pökhendien nézett le a kis mitugrászra,
Kezébe kardot ragadott, közben nagyokat ásítozott.
„Siess, kérlek, 6-ra van programálásom hajvágásra!"
Krokodilust felbőszítette ez a beszéd,
Nekirontott Tógyérkának, csörgette rézfarkát,
Ordítozott, mint aki vesztette eszét...
Tógyérka reakciója: oda se nézve lenyisszantotta fejét,
Majd újra belemélyült olvasmányaiba.
Nem esett sok szó a párbajról,
Frida csak nevetett, mikor fülébe súgta,
Legyintett és nézte imádója holttestét félvállról...
És mi a tanulság? Mi ebben a tanító példa?
Hát egyszerű: nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát,
Nehogy már a ketrec rázza a majmot,
És nehogy már Krokodilus győzze le Tógyérkát...
Eddig világos?