Budapesti BorLátó

LátóOnline
2006.09.25

 


 


"Csak egyetlen apróságot kiemelve: a divatosság borászatban és irodalomban is ugyanarra vezethet… Ha például az egyik >>termék<< külföldön futni kezd, attól hazai polcokon is keresni kezdik, mintha nem várakozott volna már évek óta ott." - Láng Zsolt. A Látó júniusi borszámának bemutatója Budapesten.


 


 


 



Október 10-én, délután 6 órától a Magyar Írószövetség klubjában (Bajza u., 18. szám) a Látó júniusi, borral foglalkozó tematikus számát Hajdú Farkas-Zoltán vendégszerkesztő, valamint a Látó szerkesztői - Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba - mutatják be. Az est házigazdája Ambrus Lajos és L. Simon László. A borkóstolóval egybekötött rendezvényen fellép a Borago Zenekar.



A BorLátó tartalmából:


 


Hajdú Farkas-Zoltán kiszámolója
Előzmény? Semmi előzmény! Az ivásnak nincsenek előzményei.
Egy. Ínyet csiklandozó első. Jóleső, kissé kesernyés íz. Minden italnál más, akár a szeretkezés: minden nővel más, de egy kicsit mégis mindig ugyanaz. Az első korty a legfontosabb. A legfontosabb átvezet az Újvilágba.(A józanság mágnestűje mozdulatlan, de az iránytűt tartó kéz észrevétlenül megremeg. )
Huszonnégy. Most már semmit sem akarsz. Játszottál, és újra mindent megnyertél, és újra mindent elvesztettél. Mint mindig. A hanyatlás gyermeke vagy! Szemeden álmok nélküli alvás. Az álmok nélküli alvásban meghalnak az élők, és feltámadnak a holtak. „Mert megnyugvás már az is, ha az ember a megnyugvásról álmodozhat."



Wilhelm Hauff elbeszélése
Bacchus úr, maga egy nagy kujon – mondta Rózsa, miután a dal egy érzéki trillával véget ért. – Tudhatná, hogy a polgármester és a tanács szigorúan zár alatt tartanak, és nem engedik, hogy akárkivel kikezdjek.
– De nekem csak kinyithatnád néha a kamrád ajtaját, Rózácska drága! – suttogta Bacchus. – Szomjazom ajkad édes nektárját.
– Nagy kópé kegyelmed – kiáltotta Rózsa nevetve. – Kegyelmed igen pajkos, és egyszerre többel is űzi! Vagy azt hiszi tán, nem tudom, hogy annak a könnyűvérű francia nőcskének, von Bordeaux kisasszonynak teszi a szépet, no meg annak a sápadt Champagne-inak? Eriggyen, magának rossz a természete, nincs érzéke a hűséges német szerelemhez.
– Így igaz! – kiáltotta Júdás, és hosszú, csontos kezével az aggszűz keze után kapott. – Nekem is ez a véleményem! Fogadja el lovagi szolgálatomat, hajadonok legszebbike, fordítson hátat ennek a törpe, meztelen fickónak, hadd fusson a francia lányok után.



Bächer Iván prózája
És akkor Jenő és Ede feltörték a pincét.



Vida Gábor esszéje
A bor nem felekezeti, nem is vallási, etnikai, meg nem is világnézeti kérdés.


 


 


 



Láng Zsolt esszéje
Mi a különbség a régi- és az Újvilág borászai között? Az Újvilág borászai összetartanak, megbeszélik egymással a gondokat, Európa borászai egyedül dolgoznak, egyedül szomorkodnak a jégverés láttán, egyedül örülnek a sikereknek.



Gyürki Antal a borkóstolás szabályairól
A borízlelés (kóstolás) szabályai e következők:
1-ör. A kóstolás – a menyire lehet – délelőtt történjék, míg a szájíz az evés által nincs felingerelve ivásra, vagy míg a szájíz nem izgatott.
2-or. A dohányzást s szivarozást a kóstolás alkalmával mellőzni kell, mert néha a dohányzás az ivásra nagyobb vágyat ébreszt, s az ily vágy mellett a bor jobban esik s az íze csalóbb, de a dohányzás a szájízt el is tompítja, s így a bor íze nehezebben ítélhető meg.
3-or. Ha többféle bort kóstol az ember, szükséges száját gyakran vízzel kiöblíteni, nehogy az előbb kóstolt bor utóíze a később kóstoltnak ízére hathasson.
4-er. A kóstolásnál a bort előbb a pohárban meg kell mozgatni, vagy öntés után rögtön az orrhoz vinni, hogy szaglás által is lehessen az illatról (bouquet) ítéletet hozni.
5-ör. Nem szabad a bort hamar lenyelni, (sőt lenyelni nem is szükséges okvetlen), hanem a szájban meg kell egy kevéssé forgatni, s különösen szükséges, hogy a szájba vett mennyiséget a nyelvtövével a szájpadláshoz, s illetőleg az orrlyukakhoz, s a nyeldeklő vitorláihoz nyomattassék, mert itt összpontosulnak az ízlelő érzékek.
6-or. Tudni kell, hogy a borban természete s fajához képest micsoda jellemet s tulajdonságot keres az ember.



Továbbá László Noémi, Bogdán László, Vermesser Levente, Karafiáth Orsolya, Balla Zsófia, Jánk Károly, Kovács András Ferenc, Demény Péter versei, valamint Egyed Péter, Szőcs Géza, Adorjáni Zoltán prózái, esszéi.


 


 


 


 


 

Témával kapcsolatos cikkek