Szemle

Geréb Zita

A tíz legfontosabb román könyvet felsoroló lista az általam ismert és olvasott könyvekből állt össze, vagyis vitatható, mert szempontjaim szubjektívek. Lehet ez a lista egyfajta állapotkép, helyzetjelentés is a román próza- és esszéirodalomról, lehet ajánlásnak is tekinteni, hogy íme, ezeket érdemes elolvasni, de ne felejtsük el, hogy mindez szerintem van így. A 2007-es év viszonylag szerény termése miatt a prózai műfajokra szorítkoztam, verseskönyveket, bár nyilvánvalóan jelentek meg, nem vettem figyelembe. Található a listámon néhány olyan könyv is, amelynek szereplése talán magyarázatra szorul: Ana Maria Sandu regénye a 2006-os év legvégén látott napvilágot, vagyis 2007-ben hatott, volt fontos (pl. a szerző a Budapesti Könyvfesztivál elsőkötetes meghívottja volt); Norman Manea könyve pedig újrakiadás. Érdemes megnézni a kiadók szerinti megoszlást: rögtön szembetűnő a Humanitas, de főleg a Polirom túlsúlya, mellettük csupán a Cartea Românească jut szóhoz – egy esetben. Íme tehát a tíz legfontosabb román könyv 2007-ben, rangsorolva:

1. Mircea Cărtărescu: Orbitor. Aripa dreaptă (Vakvilág. A jobb szárny) - Humanitas - regény

A Vakvilág harmadik kötetével tizenhárom évig várakoztatott az egyre népszerűbb posztmodern román szerző.

Megjelenése óta a kötet a legolvasottabb és a legvitatottabb kortárs román prózaszenzáció, több mint húszezer példány kelt már el belőle.
A jobb szárny egyszerre meseszerű, pazar, lenyűgöző és narkotikus metafikció, amelyben mindenek felett a nyelv virtuóz játéka az egyedüli-állandó-hiteles mechanizmus.

2. Mircea Horia Simionescu: Ingeniosul bine temperat (A visszafogott zseni) – Humanitas – regény

M. H. S. nem egy mediatizált kulturális híresség, bár minden oka megvolna rá. Műveinek ismerete hiányában ez alig elképzelhető. A Humanitas nemrég újra kiadta az Ingeniosul bine temperat című ciklus néhány kötetét, amelyek közül a Bibliografia generală, a Breviariul és a Toxicologia címűek most garantáltan színvonalas és szórakoztató olvásmányt ígérnek humorral és paródiával fűszerezve. Negyedik kötetként érdemes a felsoroltak mellé olvasni még a Dicţionar onomastic címűt is, amely megtévesztő címe ellenére nem a horoszkópmániásoknak szánt igényesen kidolgozott kézikönyv, jellemeket és névetimológiát sem találunk benne, hiszen ez egy regény. A szerző is viccesen jegyzi meg a pontosítás kedvéért, hogy a nagy könyvtárak is hosszú időn át a szótárak közé sorolták az „álművet".

3. Gabriela Adameşteanu: Întilnirea (A találkozás) – Polirom – regény

Egy könyv, amely nagyszerűen és hitelesen illusztrálja a bármikor, bárhol elidegenedett és száműzött emberi lélek utáni kémkedés lehetőségeit. Tucatnyi perspektívából mesterien rekonstruált polifón regény a beteges emlékezetről, a kommunikáció-képtelenségről, a kudarcról, a hazatérés lehetetlenségéről, amelyben a jelen akaratlanul is alig sugallt, de mégis jól hallható agresszív morajlása a kábrándultságig fokozza a hangulatot.

4. Norman Manea: Întoarcerea huliganului (A huligán visszatérése) – Polirom – emlékirat, esszé

A több mint egy éve újrakiadott kötetet már csak azért is érdemes újra felütni, mert szerzője egyike a zsidó koncentrációs táborok túlélőinek, ezenkívül valahogy eddig egyedi módon tudta megmutatni a világnak a totalitárius román állam komplexitását. Egyes kritikusok Bruno Schulz és Robert Musil alkotásaival rokonítják, de a Franz Kafka-féle groteszk abszurdum továbbgondolása sem idegen a műveitől.

5. Ioan Groşan: O suta de ani de zile la Porţile Orientului (Száz év Kelet Kapuinál) – Polirom – regény

A nyolcvanas nemzedék kiváló prózaírójának újrakiadott paródiakötetéről van szó, amely rekonstruálja a történelmet és elcsábítja olvasóját. A Mateiu Caragiale-féle (Craii de Curtea-Veche. Aranyifjak alkonya), valamint a Mircea Cărtărescu-féle (Levantul) hagyományok folytatóját igazolja ez a kötet, amelytől ugyanakkor a Sadoveanutól átvett, de találóan illeszkedő toposz-sorozat sem idegen.

6. Lucian Dan Teodorovici: Circul nostru vă prezintă (Cirkuszunk bemutatja) – Polirom – regény

A francia egzisztencializmus idején divatos kényszerképzetek felborításának lehetőségeit figurázza ki a szerző többnyire autochton vonatkozásban, mesteri fogásokkal teremtve néha karneváli hangulatot. A hangsúly ezúttal sem a helyszín és időpont precíz megjelölésére tevődik, az olvasó figyelmét viszont aligha kerüli el az itt-ott belopott jellegzetesen közép-európai irodalmi motívum.

7. Paul Cernat: Avangarda românească şi complexul periferiei. Primul val (A román avantgárd és a periféria komplexusa. Az első hullám) – Cartea Românească – esszé

Kevésbé szórakoztató, de mindenképpen hiánypótló kötetről van szó, amelyben a román avantgárd nagyjainak irodalmi mozgásait és terméseit veszi számba a radikális perspektívákra érzékeny kritikus. A szerző bizonytalan abban, hogy lett volna néhány „hard" megnyilvánulása ennek a mozgalomnak, az viszont érthetetlen az olvasónak, hogy miért is ez a fajta „szelídítő" szándék a szerző részéről.

8. Gabriel Liiceanu: Despre seducţie ( A csábításról) – Humanitas – esszé

A kötet megjelenését nemcsak a Despre limită (A határokról), Despre minciună (A hazugságról), Despre ură (A gyűlöletről) sorozat folytatása motiválta. Liiceanunál ez ugyanis azt jelenti, hogy nem egy újabb filozofálásra alkalmas témára harapott, hanem hogy megint ráakadt valami új spekulatív interpretációs manőverre, amitől a témát eddig még ismeretlen megközelítésben tálalja olvasóinak a diskurzus feszültségét a végsőkig fokozva.

9. Ana Maria Sandu: Fata din casa vagon (A vagonház lakója) – Polirom – regény

Kritikusok és kortárs szerzők egyformán felkapták a fejüket egy újabb sokat ígérő tehetség kötetére. A regény valóban képes versenybe szállni az olvasottabb kortárs alkotásokkal. Női világot mutat meg, vallomások, visszaemlékezések és képzelgések szövedékén keresztül, ahol az elodázott megoldás, a néha idegesítő lebegés, a megértés szükségességének a felfüggesztése mind jól kitalált fogás, ez persze a regény végén derül ki.

10. Dan Lungu: Sunt o babă comunistă! (Egy kommunista banya vagyok!) – Polirom – regény

Mesélő tehetsége a klasszikus román mesemondóval, Ion Creangăvel rokonítható. Az egyszerre undorító és ártalmatlan kommunizmus univerzumát rajzolja meg nagyon hitelesen, sok humorral és iróniával, amelyben nem csak a tehetséges prózaíró, hanem a szociológus Dan Lungu is néha igen markánsan jelen van.