OLVASNI@VALÓ / Inside Hungary From Outside

Dátum: 2008-08-03 / Forrás: LátóOnline

Török Zsuzsa
Inside Hungary From Outside
(Bob Dent, Magyarország kívülről, belülről, Budapest, Európa, 2008, 236 old., 3200 Ft)


Inside Hungary From Outside a címe Bob Dent Magyarország kívülről, belülről című könyve angol változatának, melyet a magyar fordítással egy időben jelentetett meg nemrég az Európa Kiadó. Az angol és a magyar változat párhuzamos megjelentetésének, gondolom, mind az angol (vagy angol nyelven olvasó), mind pedig a magyar olvasóközönség együttes megcélzása volt az indító oka. Így az angolok (angol nyelven olvasók) olyan valakitől kapnak képet Magyarországról, aki, bár angol származású, már némileg „belülről" is látja ezt az országot, a magyarok pedig olyan valakitől, aki, annak ellenére, hogy már két évtizede Magyarországon él, a kívülálló szemével is szemléli a magyar kultúrát.


„Antropológusként" írni a „bennszülöttekről" különösen divatos a kulturális antropológia felvirágzása óta. Az etnológus terepkutatás módszerének a szélesebb olvasóközönségre szabott változatában lehet tehát egy burkolt, tudományosan megalapozott marketingje. Gondolom, ezzel magyarázható az ’idegen szemmel leírni’ típusú, nem kifejezetten tudományos könyvek jelenléte a könyvpiacon. Mindenesetre belülről (vagy részben belülről) olvasva roppant izgalmas olvasmányok, hiszen a természetesként megélt, megtapasztalt jelenségeket a kívülálló szemszögéből sajátszerűségükben, különbözőségükben és idegenségükben mutatják meg. Ebben a tekintetben a két évvel korábban olvasott humoros A Country Full of Aliens is rendkívül tanulságos volt számomra. Az utóbbit egy angliai vendégtanár írta magyarországi tapasztalatairól. (Colin Swatridge, A Country Full of Aliens (A Briton in Hungary), Budapest, Corvina, 2005.) Tulajdonképpen ebben a kontextusban figyeltem fel Bob Dent könyvére is.


Bob Dent 1982-ben járt először Magyarországon újságíróként, 1986-ban költözött ide, és azóta itt él. Angliai lapoknak és rádióknak küldött tudósításokat magyarországi eseményekről. Több könyvet is írt Magyarországról, közülük talán legismertebb a különböző magyar települések látnivalóit bemutató Hungary Blue Guide. Az Európa Könyvkiadó Budapest 1956. A dráma színterei (Budapest 1956. Locations of Drama) című könyvét adta ki korábban szintén magyar és angol nyelven.


A Magyarország kívülről, belülről bevezetése szerint a könyv nem Magyarország elmúlt negyedszázadának története, de nem is a szó megszokott értelmében vett önéletrajz. Kilenc fejezetben megfigyeléseket, éspedig helyenként derűs megfigyeléseket tartalmaz mindenféle magyar dolgokról olyan valaki tollából, aki nem belülről szemléli az országot, de már nem is teljesen a kívülálló szemével. Íme, néhány belőlük.


Kedvencem a nyolcvanas években Magyarországra érkező liverpooli esete, aki a határátkelőhely fölötti Hegyeshalom felirat ’shalom’ részéből az „Isten hozta!" üdvözlésre következtet, és Budapestre érkezésekor harsányan köszönti barátait „Hegyeshalom!"-mal. Bob Dent a nyolcvanas évek Magyarországán egész sor furcsasággal is szembe találja magát: a magyar bürokrácia tekervényes ösvényeivel, a megdöbbentően rossz telefonhálózattal, a rendkívül kicsi lakótelepi konyhákkal, amelyekben annyi hely sincs, ahogy az angol mondja, hogy egy macskát meglóbáljon az ember. És hogy hogyan látja a kívülálló az 1989–90-es változásokat? Reformok egymást követő áradatában, a társadalom nyitottabbá válásában, a változások után megjelenő pártok különbségeinek útvesztőjében. Továbbá a választási kampány során divatossá váló „Európába" való áhítozásban, mely során azonban senki sem teszi föl a kérdést, hogy melyik Európába is vezet az a bizonyos út: a maffiagyilkosok Olaszországának Európájába, a törökellenes rasszizmus Németországának Európájába, az antiliberális titkosítási törvények Nagy-Britanniájának Európájába, avagy a vidéki munkanélküliség Portugáliájának Európájába. A lényeg, az irány: Európa! És a választópolgárok rendkívüli passzivitásában, illetve abban, hogy kevesen gondolkodtak el azon, hogy lehetne őket aktív polgárokká tenni.


1990 azonban Bob Dent meglátásában sem csak a politikáról és a választásokról szólt, hanem a társadalmi élet különböző szegmenseiben végbemenő egész sor apró, illetve nagyobb ívű változásról is: a privatizációról például, és nyomában a földből gomba módra kinövő éttermekről, bárokról, élelmiszerboltokról, a divatba jött külföldi ételekről, az üzleti és pénzügyi világban a gondolatokat minél zavarosabban megfogalmazó „üzleti" beszédmódról, a gazdasági változásokkal együtt járó botrányokról, a nyugati típusú vásárlási szokásokról és általában véve a fogyasztói mentalitás beköszöntéről. És arról is, hogy a Magyar Életrajzi Lexikonból a kilencvenes években már kimaradtak a forradalmárok és betyárok. Őket már jobb nem sztárolni – gondolja Bob Dent, hogy gondolták a lexikon szerkesztői. Valóban, Magyarországnak új megasztárjai vannak…


Budapestet többek közt a nevet és értelmezést cserélő szobrok városának, a Feszty-körképet pedig az ideológiák vásznának látja, melynek üzenete kissé zavaros, és különféle értelmezésekre ad lehetőséget. (Lásd a könyv 162. oldalán!) Bob Dent számára Magyarország tizenkét kuriózuma: 1. a Sztálinra hasonlító ördögfreskó a sopronbánfalvi karmelita templom egyik falán, 2. a Szent István király és Széchenyi alakját ötvöző pusztacsaládi szobor, 3. a Sümeg és Zalaszántó közötti magyar sztúpa, 4. a magyar Parlament két és fél méter magas és hét méter széles keszthelyi makettje, 5. a szentendrei Marcipán Múzeum életnagyságú Michael Jackson szobra, 6. a Szigetvár melletti Nagy Szulejmán-bronzfej, 7. Magyarország legfurább helységneve: Bugyi, 8. az „Európai Gólyás Falu" címet viselő Nagybajom, 9. a sztálinista neoklasszicizmus stílusát tükröző székesfehérvári vasúti pályaudvar, 10. az első Marxot és Englest együtt ábrázoló postai bélyeg, mely a győri Xantus János Múzeumban található, 11. Taródi István várháza a Sopron fölötti Lövérekben, 12. az utolsó szovjet tank az osztrák határ melletti Nemesmedves faluban.


Utoljára hagytam Bob Dent kedvenc magyar mondását. „Mindig van egy kiskapu." Mindent elmondó szimbolikus forma önmagunk és az idegenek számára is. És ráadásul kívülről mindig beenged…




Archívum


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.