Szemle

Geréb Zita
Kötelező olvasmányok
Román olvasnivaló nyári hónapokra

Az utóbbi hónapok kulturális eseményeit érintve nem beszélhetünk ugyan szuperlatívuszokban, mégis ami a román kortárs irodalmi termést és kiadást illeti, elmondhatjuk: a hangskála minden egyes hangja megszólalt, változatos regiszterekkel és árnyalatokkal találkozhatunk. Az idei nyárra többszólamú alkotásokat ajánlanék. Hármat választottam közülük, mind könnyű kis olvasmányok ismert szerzőkkel és szerkesztőkkel, ahol a többszólamúság nem narratív- vagy reklámfogás, hanem egyéni írások egyénített hangja, ahol egyetlen disszonáns elem sem bontja meg a összhangzat harmóniáját.

Prózában vagy inkább rövidprózában ilyen alkotás a Tovarăşe de drum (Utitársak, Polirom, 2008) című, szerkesztői: Radu Pavel Gheo és Dan Lungu, a kötetben pedig csupa nők szerepelnek: Adriana Babeţi, Anamaria Beligan, Carmen Bendovski, Rodica Binder, Adriana Bittel, Mariana Codruţ, Sanda Cordoş, Nora Iuga, Cerasela Nistor, Ioana Ocneanu-Thiéry, Simona Popescu, Iulia Popovici, Alina Radu, Doina Ruşti, Simona Sora, Mihaela Ursa és Otilia Vieru-Baraboi. Az említett szerzők mondhatni arra a "körkérdésre" válaszolnak, hogy hogyan emlékezünk a kommunizmusra (Cum ne amintim de comunism). Ezzel a címmel olvashatnak a kötetről Smaranda Vulturtól, aki a nőiség állapotairól és a szocialista rendszer női szerepeiről beszél nem mellőzve a vallomások, naplójegyzetek vagy kisesszék stilisztikai szempontból történő értékelését sem (22, 958, július 15-21.).

Lírában is működik a többszólamúság, ezúttal egy kvintett állt össze a kortárs román költészet jól ismert mestereiből, név szerint Traian T. Coşovei, Nichita Danilov, Ion Mureşan, Ioan Es. Pop és Liviu Ioan Stoiciu verseit szerkesztette kötetbe Bogdan Creţu a Paralela 45 kiadónál 2007-ben Băutorii de absint (Az abszint mámorában) címmel. Öt különböző vízió és retorika egyetlen organikus lírai univerzumban, amelytől nem idegen sem a produktív posztmodern, sem a modern, sem a krízis. Daniel Cristea-Enache a kortárs román líra történetének rövid felvezetése mellett ízelítőt is ad a válogatott versekből, nem lehet nem szeretni őket (Marea fotografie I, II. A nagy fénykép, Idei în dialog, 5, 6, május, június).

Újabb kvintett, újabb friss kötet és megint visszatérünk a rövidprózához. A Poveşti de dragoste la prima vedre (Szerelmi történetek első látásra, Humanitas, 2008) című gyűjtemény méltatója, Adina Diniţoiu szerint a kézjelek és a kiadó garantálják a kötet sikerét olvasói körökben is. Hogy miféle szerelmi történetet képes írni az inkább kritikusként ismert Nicolae Manolescu és a filozófus Gabriel Liiceanu olyan szerzők mellett, mint Ioana Pârvulescu, Ana Blandiana és Adriana Bittel, ahhoz fel kell lapozniuk a kötet és adott esetben viszonyítaniuk (Dragostea şi literatura. A szerelem és az irodalom. Dilema veche, 232, 2008. július 28.).

Emil Brumaru minden diszkréciót mellőzve jóval merészebb, mint a fent említett szerzők, költészetéről inkább Az erotika és az irodalom címmel képzelnék el méltatásokat. Az Infernala comedie (Pokoli komédia, 2005) című kötete után egy kevésbé rendszerezett válogatással jelentkezik az erotika ismert költője (Povestea boiernaşului de ţară şi a fecioarei cu lindic zglobiu, Editura Trei, 2008), akit még mindig nem tanult meg méltó módon kezelni sem a szakma, sem a közönség. Marius Chivu vállalkozik Brumaru erotikus szonettjeinek elemzésére, abból az alapállásból kiindulva, hogy mivel Brumaru költészetének lényege az erotikum, ezért a látszólag vulgáris mögött könnyedén látja meg a természetest (Pornoşaguri lirice. Dilema veche, 227, június 19-25.).

Nyári olvasmányként ajánlanám még a gyakran emlegetett Necredinciosul (A hitetlen, Cartea Românească, 2008.) című kisregényt Ion Vianutól, aki nemcsak szerző, de pszichiáter is, említett könyvének megírására pedig orvosi tapasztalatai inspirálták. Főhőse két ferfi, „a szex proletárjai", legfőbb elvük pedig a „kötelező orgazmus". Marius Chivu meglátásai szerint a hűtlen férfiak szexuális ösztöneinek vizsgálata, valamint a témától nem idegen obszcenitás a szerzőt Pascal Brucknerrel rokonítják (Bărbaţi infideli. Hűtlen férfiak. Adevărul literar şi artistic, 926, július 29.).

Az ajánlott olvasmányok listájára továbbá fölveszem még Alexandru Vlad Curcubeul dublu (Dupla szivárvány, Polirom, 2008.) című regényét, amelyet mint az „élő irodalom" legszemléletesebb példányát emlegeti a kritika. Arról pedig, hogy miként írja be magát ez az alkotás a Nicolae Manolescu terminológiájában emlegetett „proză corintică" kategóriába, ahhoz feltétlenül ajánlom az Apostrof 6. számát a Rigiditatea gustului (Az ízlés merevsége) című írással, kiegészítésül pedig az említett kritikus Arca lui Noe című „esszéjét" a regényről.

Dan Lungu neve már elhangzott a fentiekben, az ajánlott olvasmányok listáján itt most következik újrakiadott Cheta la flegmă (Flegmagyűjtés) című kötetével, amelyet ezúttal Proză cu amănuntul (Részletes próza, Polirom, 2008.) címmel kell keresni. Şerban Axinte különösen a címadó írást elemzi (Desubiectivizarea realităţii şi provocarea ficţiunii. Observator cultural, 172, július 3-9.) Érzékeny gyomrúaknak nem ajánlott.