Szemle

Geréb Zita

Román folyóiratok decemberben

2007 nem volt egy termékeny év a román irodalom piacán. A kínálat szegényes volt, különösen ami a minőségi importcikkeket illeti, keresettebb volt viszont az olcsóbb exportanyag a felelőtlen fordítók és az állandó kereskedelmi harcokat vívó kiadók nagy örömére. A kulturális sajtóban továbbra is egyre élesebben van jelen az aktuálpolitikai nyomás, az ideológiáktól súlyosan fertőzött beteg gondolkodás még mindig lábadozik, a kritika felszínes és továbbra is csak a kritikusoknak szól, az irodalom pedig hazai viszonylatban túlértékelt.

Ez derül ki, miután mérleget von a decemberi kulturális sajtó, lepörgetve a kisebb-nagyobb ratingnek örvendő kulturális eseményekről szóló rövidfilmet.

A román könyvpiac a hazai irodalmi események népszerűsítése mellett szinte hiánytalanul egészítette ki könyvkínálatát a külföld nagy felfedezettjeinek fordított alkotásaival. India és Japán adják továbbra is a legtöbb munkát a fordítóknak, a kortárs francia próza iránti érdeklődés is fokozódni látszik, az olaszokat és a spanyolokat is egyre gyakrabban emlegetik. A leggyakrabban elhangzott nevek közül itt említem Michel Schneider (Marilyn pe divan. Marilyn a díványon), Philippe Claudel (Suflete cenuşii. Szürke lelkek), Philippe Grimbert (Un secret. Egy titok), Philippe Forest (Sarinagara), Günter Grass (Decojind ceapa), E. L. Doctorow (Ragtime), valamint a lengyel Andrzej Stasiuk nevét és legújabb kötetét, amely nem egy vonatkozásban kapcsolódik a román világhoz (Călătorind spre Babadag. Utazás Babadagba). Az említett művek az elmúlt két évben jelentek meg, népszerűségük romániai viszonylatban is látványosan nő, ahogy azt az egyre sokasodó fordítás is igazolja.

A helyzet közel sem ennyire biztató, ami a hazai termés külföldi piacokon való értékesítését illeti, a román sajtó csak elvétve számol be hasonló könyveseményről.

Ebben a vonatkozásban mind a Sever Voinescu könyvismertetője, de különösen a szerző H. R.-Patapievici Despre idei & blocaje (Gondolatokról és akadályokról) című 2007-ben megjelent esszékötete megelőlegezni látszik az év végi helyzetjelentést. Nincs román filozófiatörténet, „impotens" a román kultúra, hiányzik a versengés és az értékesítés reflexe, nincsenek „termékeny" gondolatok, sok a mester, kevés a tanítvány (Cartea îngrijorării domnului Patapievici. Aggodalmak könyve. Dilema veche, 201, 2007. december 15.).

A nyelvi expresszivitás fordíthatatlanságára, valamint az élet és a sajátosan román témák megfogalmazhatatlanságára látszanak rácáfolni az egyes események. Az Observator cultural szerint nagyobb szenzációnak számított az orosz sajtóban

Vasile Ernu Născut în URSS (Születési helye: Szovjetunió) című kötetének orosz fordítása, mint itthon. Az esemény a kötet szerzőjét is meglepte, aki a potenciális olvasók köréből kizárta az „ex-szovjet" réteget. A beszámolóból az is kiderül, hogyan viszonyulnak az orosz olvasók a múlt ironikus-nosztalgikus megközelítéséhez és a rendszer elítéléséhez (Ghidul aventurii unei cărţi în Rusia. Egy könyv kalandjai Oroszországban. 401, 2007. december 6-12.).

Valami hasonló mozgolódást váltott ki Petru Cimpoeşu Simion Liftnicul című kötete Csehországban, de kezdeti még az érdeklődés a kortárs román próza iránt.

Nyugatabbra fordulva még mindig lehet találni olyan román származású német alkotókat, akik sikeres műveikben román témţkat dolgoznak fel sajátosan román szereplőkkel és motívumokkal. Sanda Cordoş Imaginar românesc la scriitorii germani din România (A román imaginárius a romániai származású német íróknál, Observator cultural, 401, 2007. december 6-12.) című esszéjéből az derül ki, hogy az egyes szerzők, mint Gabriela Melinescu, Andrei Codrescu, Toma Pavel, Richard Wagner, Herta Müller, valamint Cătălin Dorian Florescu a német irodalomban a jeles alkotók közt emlegethetők.

A kortárs román szerzőknek megint bizonyítaniuk kellett, ezúttal hazai berkekben. A Poveşti erotice româneşti (Román erotikus történetek) című 2007-ben megjelent antológia ismert román szerzőknek adott nem túl egyszerű feladatot, a kötet méltatója, Costi Rogozanu szerint azonban csak kevesen értették meg a játék lényegét. A legsikeresebb írások Ioan Groşan, Radu Pavel Gheo és Cezar Paul-Bădescu tollából olvashatók, de ez csak a Rogozanu álláspontja (Suplimentul de cultură, 158, 2007. december 15-21.).

A legjobb versek írója az utóbbi időszakban vitathatatlanul Şerban Foarţă, aki bravúros szójátékaival, a nyelvi zsonglőrök káprázatos képiségével, zeneiségével, allegóriájával és paródiájával tulajdonképpen csak átírja az irodalmat, rímbe szedi az életet és ritmizálja azt. A România literară tartalmas, olvasmányos és szórakoztató interjút közöl a humorszakértő költőzsenivel, amelyben Gheorghe Grigurcu kérdez a humorról, Şerban Foarţă pedig válaszol, mesél, humoros költeményeket idéz hazai és francia szerzőktől, nevettet, de nem lehet nem komolyan venni (Gheorghe Grigurcu în dialog cu Şerban Foarţă. 51-52, 2007. december 28.).

(kép: Vasile Ernu - foto: gandul.ro)