Hírek / Vida Gábor könyvbemutatója

Dátum: 2007-11-03 / Forrás: LátóOnline


Nem szabad és nem királyi címmel jelent meg Vida Gábor novelláskötete a Magvetőnél. A könyv, amely egy újraindított sorozat része, további három másik rövidpróza-kötettel együtt 2007. november 7-én kerül bemutatásra a Petőfi Irodalmi Múzeumban, délután 5 órától. A könyvet méltatja: Mészáros Sándor.


A Magvető Kiadó sajtóközleménye:


A Magvető Kiadó 2007 őszén indította útjára Novellárium-sorozatát, melyben kortárs irodalmunk legjelesebb alkotóinak kisprózáit adja közre. Ezt a vállalkozást számos sikeres nyugati példa előzi meg, és a célja, hogy a sorozatforma figyelemkeltő hatását felhasználva kevesek által ismert kortársi novellisztikánk méltóbb helyet találjon magának az olvasók polcain és szívében.


A most megjelent négy kötetet már a jövő év első félévében újabbak követik, és bízva a gazdag hazai termésben – kiindulva többek közt a kiadónknál évente megjelenő Körkép-antológia tapasztalataiból –, reméljük, hogy sorozatunk gazdag könyvtárrá növi ki magát, mely nem hiányozhat majd a művelt olvasók otthonaiból.


Bánki Éva: Magyar Dekameron
368 old., 2690 Ft
A test és a lélek kísértetei – avagy a magyar történelem szelleme novellákban.


Bánki Éva 1966-ban született Nagykanizsán. A budapesti egyetem bölcsészkarán végzett. Világirodalmat tanít egyetemen, főleg a középkori költészettel és a portugál irodalommal foglalkozik. Kezdetben verseket publikált folyóiratokban, első könyve, az Esőváros (2004) nagy kritikai visszhangot váltott ki. Második regénye, az Aranyhímzés (2005) a Gellért-legenda feldolgozása. Harmadik könyvét Magyar Dekameron címmel 2007 őszén jelentette meg a kiadó a Novellárium-sorozatban.

Bánki Éva 1966-ban született Nagykanizsán. A budapesti egyetem bölcsészkarán végzett. Világirodalmat tanít egyetemen, főleg a középkori költészettel és a portugál irodalommal foglalkozik. Kezdetben verseket publikált folyóiratokban, első könyve, az (2004) nagy kritikai visszhangot váltott ki. Második regénye, az (2005) a Gellért-legenda feldolgozása. Harmadik könyvét címmel 2007 őszén jelentette meg a kiadó a Novellárium-sorozatban.


Boccaccio mesélő kedvű hőseihez hasonlóan Bánki Éva főszereplői is a pestisjárványoktól sújtott középkori Itália szülöttei, ám ők nem érik be azzal, hogy csupán valami csendes, vidéki helyet keressenek maguknak, ahol túlélhetik a vészt – minden határon túlra igyekeznek, oda, ahol az embereknek még a nyelve sem ismeri a kórt: Magyarországra. (Itt azután majd nem érnek rá betegeskedni, mert örökké politizálnak.) És a hősök nemcsak a téren, de az időn is keresztülhajóznak, -lovagolnak; s mire megérkeznek a Budai Körszálló számukra kedves lakosztályába, már maguk mögött hagyták a második évezredet; az összes szerelmeskedésével, művészetével és háborújával egyetemben. A novellafüzér e „Határvidék" csapongó történeteit gyűjti csokorba, Zrínyitől Kádárig, nagy emberektől a kisasszonyokig, érzelmektől az értelmetlenségekig. Határvidék: ahol a szerelmet eltorzítja a bosszú, a bosszút a politika, a politikát a szerelmi cselvetések.


Erdős Virág: Eurüdiké
128 old., 2290 Ft


„Hurrá. Mondta szomorúan. Szabad vagyok."


Költő, író. 1968-ban született, Budapesten. 1997-ben szerzett diplomát az ELTE magyar szakán. Korniss Péter fényképfelvételeihez írott kísérőszövegei (Udvarok) napvilágot láttak angolul, németül és olaszul. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent művei: Lenni jó (2000), Másmilyen mesék – Roskó Gábor rajzaival (2003). Eurüdiké című novelláskötete 2007 őszén jelent meg a Novellárium-sorozatban.


Erdős Virág a meglepetések írója – nála semmi sem úgy történik, ahogy megszoktuk, ahogy ismertük, ahogyan sejteni vagy tudni véltük. Az Eurüdikében is mindig minden másképpen van, s ez a „másképpen levés" adja meg a szövegek erejét: hol humoros, hol komikus vagy ironikus, hol pedig vérfagyasztóan realisztikus helyzetekben találjuk egyre másra magunkat. Mária kutyakölyköt szül, Salamon király menyasszonya a kukában lakik, a hatszáz éves fiatalember hiába próbálja rávenni az állatokat, hogy a közelgő vízözön elől költözzenek a légkondicionált bárkába, kudarcot vall, a „kisjézuska" pedig csupa dili-boltos ajándékot kap karácsonyra. Erdős Virág sziporkázó nyelvi humorral ontja bibliai parafrázisaiban a szóvicceket, valamint a mai fogyasztói társadalom káoszát bemutató nagyon is komoly kijelentéseket. Különös, „túlvilági" történetei, amelyek ezúttal élet és halál, mítosz és valóság, fantázia és realitás határterületeiről szólnak hozzánk, hol prózában, hol versben elbeszélve, egyszerre szomorúak és szórakoztatóak.


Nagy Koppány Zsolt: Nagyapám tudott repülni
152 old., 2290 Ft


„Legkisebb királyfinak lenni talán a legszarabb dolog a világon."


A marosvásárhelyi Nagy Koppány Zsolt (1978) két Erdélyben megjelent novelláskötete utánrobbant be a magyar irodalomba Jozefát úr, avagy a regénykedés című könyvével, amely az Irodalmi Jelen folyóirat regénypályázatán a második helyezést vívta ki.


Nagyapám tudott repülni című novelláskötete 2007 őszén jelent meg a Magvető Novellárium-sorozatában.


Nagy Koppány Zsolt novelláskötete mind tematikáját, mind stílusát tekintve újszerű és izgalmas könyv. A szerző arra tesz kísérletet, hogy a szövegtest kisebb-nagyobb egységein belül stilisztikai változatosságot mutasson föl úgy, hogy ezek az állandóan módosuló részek és részletek egységes szöveget alkossanak. A kötet huszonkét novellája két ciklusba rendeződik. Az első ciklus szövegei egy, a történelmi hagyományokat szabadosan kezelő szerzői világot rajzolnak meg, amelyben a történelmi hitelesség (és hiteltelenség) mitikus elemekkel egészül ki, megy szembe, vagy áll párhuzamba. Az olvasás során egyértelművé válik, hogy nem a történelmi hitelesség a cél, ez csupán eszközül szolgál a teremtett életek vizsgálatára: hátteret kreál, színt fest, közelít vagy távolít – a lényeges dolgok viszont minden esetben az egyénnel történnek. A második ciklusban olyan stílusparódiák, vicces és/vagy tragikus történetek váltják egymást, amelyek az irodalmi szövegekben kevésbé jártas olvasók számára is rendkívül élvezetesek.


Vida Gábor: Nem szabad és nem királyi
316 old., 2690 Ft


„Nincs nagyobb irodalmi modortalanság, mint egy nő nélküli történet."


1968-ban született Kisjenőn (Románia). A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végzett, azóta a marosvásárhelyi Látó folyóirat próza rovatának szerkesztője. Korábbi kötetei: Búcsú a filmtől (1994), Rezervátum (1998). Egy kötetbe gyűjtött három kisregénye Fakusz három magányossága címmel 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Novelláskötete Nem szabad és nem királyi címmel 2007 őszén jelent meg a Novellárium-sorozatban.


Amikor a hely „nem szabad és nem királyi", fölösleges újabb jelzőket találni rá, másképpen kell élni. De hogyan és miért? Vida hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai, meséjükbe általában akkor csöppenünk, amikor az élet egyet fordul velük, amikor elkárhoznak vagy üdvözülnek, ám az eseménynél izgalmasabb az, amit az elbeszélői nyelv a körülményeket térképezve kitapogat. Ez a tapogatózás, a nyelv tempója vezeti az olvasás szertartását, így avat be az egyéni életek mögött húzódó nagyobb egészbe: sorsba, elrendelésbe vagy szabadságba. Az életből mindig csak az a miénk, amit megérinthetünk, kézzel, pillantással, gondolattal: utazás egy zord hegyvidéken, nők illatos teste, tüdőnyi éles levegő, sosem kóstolt óbor íze, katonák, vadászok, csavargók tudománya, messziről vonyítás, farkas talán, közelről fénypont, nyilván egy angyal. Csak annyira valószínűtlen, mint az, hogy képesek vagyunk még mindig boldognak is lenni.



Archívum

Fizessen elő a Szófára! - 2020-10-08
Elindult a Látó blogja - 2020-03-20
LIJ 108. - Lapbemutató Amik Annamáriával és György Andreával - 2020-03-09
Raport final al concursului - 2020-01-28
Borderou de notare - 2020-01-21
Rezultatul selectiei dosarelor - 2020-01-15
A harminc éves Látó ünnepi lapszámbemutatója - 2020-01-14
Álláshirdetés / Anunt concurs pt. ocuparea postului vacant - 2019-12-23
Rezultatul selectiei dosarelor - 2019-12-11
A LÁTÓ nívódíjai 2019-ben - 2019-11-26
LIJ 100 - Szántó T. Gábor estje - 2019-10-21
A Látó Budapesten - 2019-10-07
LIJ 98. - KAF60 - 2019-10-07
Beszámoló a Látó 2019-es táboráról - 2019-09-22
Otthonos idegenség – a Látó 3. írótábora - 2019-06-20
Felolvasóest és kiállítás a Költészet Napján - 2019-03-20
Hazatalálás. Balla Zsófia estje - 2019-01-28
LIJ 96. ADY 100 - 2019-01-15
A Látó szerkesztői Brassóban - 2018-10-25
A 2. Látó-tábor programja - 2018-08-02
Kortárs Mátyás-történetek. PÁLYÁZAT - 2018-05-16
Tisztafej - december - 2018-01-17
Tisztafej - november - 2017-12-11
A Látó nívódíjai 2017-ben - 2017-11-20
Demény Péter könyvbemutatója Marosvásárhelyen - 2017-10-15
TISZTAFEJ-ROVAT: Október - 2017-10-03
Vida Gábor könyvbemutatója - 2017-09-14
Beszámolók a Látó írótáboráról - 2017-08-22
CENTRALIZATOR NOMINAL LA CONCURSUL ORGANIZAT PENTRU OCUPAREA POSTULUI vacant - 2017-07-20
Rezultatul final al comisiei de examinare a dosarelor - 2017-07-12
IRODALOM A VIDÉKEN. A LÁTÓ ÍRÓTÁBORA SZILÁGYBAGOSON - 2017-06-26
Szerkesztői állás - 2017-06-15
Látó-díjátadó és Terminus - 2016-12-01
A Látó a 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron - 2016-11-04
A legkisebb lépés. Beszélgetések a mai szlovák irodalomról - 2016-10-20
AnyaLátó - 2016-08-02
A művelt kecske szenvedései - 2016-04-06
A Látó nívódíjai 2015-ben - 2015-12-02
Demény Péter könyvbemutatója - 2015-11-20
Pályázati felhívás - 2015-10-08
LIJ 64.: Markó Béla könyvbemutatója - 2015-09-05
A Látó az Arcanum adatbázisában - 2015-08-19
LÁTÓ IRODALMI JÁTÉKOK 62. - Dimény Lóránt könyvbemutatója - 2015-07-02
HÁSZ RÓBERT ESTJE – LÁTÓ IRODALMI JÁTÉKOK 62. - 2015-06-23
KŐRÖSI ZOLTÁN könyvbemutatója - LÁTÓ IRODALMI JÁTÉKOK 60. - 2015-05-15
FaluLátó - lapszámbemutató - 2015-04-29
Ilma Rakusa estje - 2015-04-16
A Látó Zilahon - 2015-04-08
A költő színháza - 2015-04-08
Elhunyt Jánosházy György - 2015-02-19


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.