Szemle

Geréb Zita
Támadások és védők
Román folyóiratok júniusban

Akár kulcskérdéssé is lehetne avanzsálni júniusban azt a fölvetést: hogyan lehetne posztmodern eszközökkel román posztmodern irodalomtörténetet írni.

Nos, Radu Ţeposu megpróbálta. A Cartea Româneasca kiadónál idén napvilágot látott műve (Istoria tragică & grotescă a întunecatului deceniu literar nouă) azonban aligha tekinthető sikeres vállalkozásnak – a 80-as nemzedék irodalmának tanulmánykötete nem tudott megbirkózni a feladattal (Observator cultural, 70).

Bianca Burta-Cernat és Ovidiu Simonca éles kritikája kerül a fenti szöveg mellé a fiatal szerző, Costi Rogozanu Agresiuni, digresiuni (Támadások és kitérők) című alkotásáról, amely a szerző összes eddig megjelent publikációit tartalmazza. A Costi Rogozanu, marcă înregistrată és a Criticul risipitor című írásokból kiderül, hogy miért támadja a szerző (többnyire alaptalanul) azokat a bizonyos „szent szörnyetegeket" (Andrei Pleşu, Gabriel Liiceanu, Nicolae Breban, Octavian Paler, Alexandru Paleologu), és hogy miért nem állnak össze a témájukban, stílusukban és hangulatukban egymástól igen eltérő szövegei (Observator cultural, 70).

Az említett köteteknél jóval sikeresebb és átgondoltabb szerkesztésben jelentek meg a Polirom Kiadónál a Suplimentul de cultură gyűjteményei, amelyek a lap állandó szerzőinek közléseit tartalmazzák. A három kötet szerzői pedig Emil Brumaru, Dumnezeu se uită la noi cu binoclul (Távcsővel néz ránk az Isten), Adriana Babeţi Ultimul sufleu la Paris. 60 de reţete culinare (Az utolsó felfújt Párizsban. 60 recept) és Bobi şi Bobo Voi n-aţi întrebat, Fără Zahăr va răspunde (Ti nem kérdeztetek, Fără Zahăr válaszol, Suplimentul de cultură, június 17-23).

Mircea Horia Simionescu szintén a vádlottak padján ül, mivel a Breviarul (Breviárium) és az Ingeniosul bine temperat (A visszafogott zseni) című művei hiányosak, mivel meglepő módon nyoma sincs bennük az „egzisztenciális tragikumnak" és az „ontológiának". Nem csak Paul Cernat védőbeszéde győz meg az említett vádaskodások alaptalanságáról, hanem különösen a szerző alkotásai, amelyeket kötelező olvasmányaink közt kellene emlegetnünk. A bizarr névadás valódi mesteréről, az élet és az irodalom parodistájáról ennél sokkal több dolog derül ki Paul Cernat Maestrul metaliteraturii parodice című írásából (Observator cultural,70).

Ugyanez a szám válogat és fordít Gabriela Adameşteanu francia recepciójából, de különösen a Dimineaţa pierdută (Az elvesztett reggel) című művét elemző írásokból. Az egyszerű emberek sorsa iránti érdeklődése és a megválasztott narratívák olyan román szerzőkkel rokonítják Adameşteanut, mint Radu Cosaşu, Norman Manea, Mircea Nedelciu, Gheorghe Crăciun, Filip és Matei Florian.

Újabb könyv a kommunizmusról: Covorul cu scorpioni (Skorpiók a szőnyegen). Gelu Ionescu, a kötet szerzője az Observator cultural-nak adott interjújában kifejti, miért volt nehéz vállalni az alakoskodást, ugyanakkor élesen bírálja a gyáva és megalkuvó értelmiséget (E foarte greu să-ţi asumi duplicitatea, Observator cultural, 69).

A 22 részletet közöl Mircea Eliade a második világháború idején készített naplóföljegyzéseiből (Jurnal portughez şi alte scrieri, 22, 849), Sorin Alexandrescu pedig részletesen elemzi ugyanitt a naplót, részletesen körülírva egynéhány fogalmat (Mircea Eliade, dinspre Portugalia).

Marius Chivu a nemrég elhunyt Sorin Stoica Jurnal című különleges e-mail-naplóját mutatja be, amelyekben nagyon nagy hangsúlyt kap a betegség kigúnyolása és a halál provokációja (România literară, 22).

Nora Iuga "majdnem egyedinek" számító kötetéről, Fetiţa cu o mie de rîduri, részletes bemutatót közöl Grigore Chiper és körülírja műfaját, párhuzamba állítva Puskin Anyegin című alkotásával (Contrafort,4-5).

A Suplimentul de cultură újabb fórumot indított a manele témájára. Volt már hasonló próbálkozás, Radu Pavel Gheo Maneaua noastră cea de toate zilele (A mi mindennapi manele-nk. 22, 829), Cristi Neagoe itt azonban más kérdések felől közelíti meg a témát: hogyan tisztítsuk meg Romániát, hogyan irtsuk ki az ostobaságot? (Suplimentul de cultură, június 17-23).

Érdemes még belenézni a Vatra legutóbbi tematikus számába is, amelyben nemcsak a jezsuitákról olvashatunk, hanem arról is, hogy miként alakult a rend kapcsolata Romániával és a románokkal (Vatra, 4).

[Ablakkép: Jan Saudek Conquest of Paradise c. munkájának részlete]