Szemle

Geréb Zita:
Siker-polc-irodalom
Román folyóiratok márciusban

…az is kiderül: Mihăilescu szerint hogyan értelmezhető egy olyan kijelentés, miszerint a törekvés, hogy író maradhass, maga is egy alkotás…

Akkor sikeres valaki Romániában, ha gyűlölik. Amíg senki nem irigy rád, addig nem létezel. Az irigység és a gyűlölet nagy örömök okozója, az elismerés és a siker legfőbb mutatói Azonban még mindig nem teljes a siker, hacsak nem történik meg az a bizonyos „nuntă cosmică" („kozmikus esküvő", a halál metaforikus megjelenítése a Mioricában), az utókort ugyanis ettől a pillanattól számítva kezdik érdekelni az „értékeid", példa erre a román irodalomból Ionel Teodoreanu, Gellu Naum, Cezar Petrescu, Max Blecher, Mateiu I. Caragiale. A siker jele a pánikot, a félelmet keltő erő, semmiképpen nem a tisztelet. A presztízs valóban nagyszerű, vagyis sajnálatra méltó, míg az erő borzalmas, vagyis tiszteletre méltó. Az erő elkábít, a presztízsbe beletörődsz. Ez így nem normális, de reális, írja a Dilema egyik márciusi számában Dan C. Mihăilescu (Succesul? Să fie şi la ei, acolo! A siker? Kapjanak belőle ők is, ott! Dilema veche, március 3-9, 110). Ugyanebben a számban szólaltatja meg Marius Chivu a román irodalmi kultúra (pardon: khulthúra) ma már külföldön is ismert alkotóit (Succesul, la mijolc de Rău şi Bun [A siker a Jó és Roszz között]), hogy beszéljenek sikereik előnyeiről és hátrányairól.

Ştefan Agopian nem lelkesül, hogy bekerült a tankönyvekbe, ettől még nem tartja magát sikeresnek, inkább akkor, ha majd könyvesboltot vagy autóbuszállomást neveznek el róla. Ha már itt vagyunk, nem érdemes kihagyni Dan Lungu írását sem, irodalmi alkotótáborokra emlékszik vissza, pontosabban azokra, akiknek jelszavuk volt, hogy „viszlát, találkozunk a tankönyvekben" (La manual, birjar! [A tankönyvbe, kocsis!]). Mircea Cărtărescu elégedett, ha egyik napról a másikra nem írja át a szövegeit. A siker semmiképpen nem az eladott könyvek számával mérhető. Felmérések szerint azonban még mindig a De ce iubim femeile (Miért szeretjük a nőket) című kötetére a legnagyobb a kereslet, több mint százezer példány kelt el belőle. Ezt követi Andrei Pleşu a Despre îngeri (Angyalokról) kötetével, és harmadikként Gabriel Liiceanu az Uşa interzisă (A tiltott ajtó) című alkotásával, mindkettőből több mint negyvenezer példányt adtak el. Alex Ştefănescu a saját kiadójában tavaly megjelent irodalomtörténetével Istoria literaturii române contemporane, 1941–2000 (Kortárs román irodalomtörténet, 1941–2000) nem írja be magát a sikeresek közé, mégis az utóbbi hónapok legjobban vadászott botrányregénye, írja róla Nicoleta Sălcudeanu Romanul de scandal al literaturii (Az irodalom botrányregénye) című írásában (Vatra, 1–2, 2006).

Dan C. Mihăilescu írása Istoria lui Alex Ştefănescu: fervoarea criticului kamikadze (Alex Ştefănescu irodalomtörténete…) az Idei în dialog januári számában szórakoztató olvasmányt ígér, de azt is megtudjuk: Mihăilescu szerint hogyan értelmezhető egy olyan kijelentés, miszerint a törekvés, hogy író maradhass, maga is egy alkotás (Idei în dialog, január, 1). Az Observator cultural márciusi számának ugyancsak központi témája mind a szerző, mind a kötete körül kialakult diskurzus. Carmen Musat (Arca lui Noe se scufundă [Noé bárkája süllyedőben]) kideríti, hogy miért is van süllyedőben Noé bárkája (Observator cultural, március 3–9, 55). Kimarad az irodalomtörténetből, benne van a tankönyvekben, Ştefan Agopian, a Les Belle Etrangeres egyik tagja, értékeli azokat az írókat, akik felfedeznek és saját világot alkotnak. Ovidiu Simonca kifaggatja őt az Observator cultural fent említett számában (Nagy öröm számomra felfedezni és kitalálni világokat, Observator cultural, március 2–8, 53), és az is napfényre jut: Agopiant érdeklik a fiatal tehetségek, mint például Florina Ilis és legújabb sikerkönyve, a Cruciada copiilor (Gyermekek keresztes hadjárata), akitől egy másik interjúból megtudhatjuk: miért nincs pont a regényeiben, csak vessző (Románia egy olyan probléma számomra… Observator cultural, március 23–29, 56).

Sőt, Sanda Cordoş Româniada című írásából az is kiderül, hogy egy újabb Románia-témát megcélzó mű a Cruciada copiilor, vagyis újabb válaszokat kapunk a mit jelent Románia és milyen a román a 21. században (Vatra, 1–2, 2006) kérdésére. Alain Gavrilutiu Nu toată iarba e la fel (Nem minden fű egyforma) című könyve a Humanitas kiadótól a jelek szerint nem lesz sikerköny, Bianca Burta-Cernat izgalmas részleteket árul el a szerző életrajzából (Observator cultural, március 9–15, 54). Ugyanitt derül ki, hogy a jókedvet nem kell megszervezni, egy jó regényt annál inkább, ennek viszont nyoma sincs Mariana Gorczyca regényében Cheful nu se organizează, vine de la sine (A hangulatot nem kell megszervezni, jön magától). A Suplimentul de cultură 68. számában Radu P. Gheo írásából megtudjuk, hogy melyek a legismertebb ismeretlen regények (Cele mai cunoscute romane necunoscute, Suplimentul de cultură, március 18–24, 68). A lap egy korábbi számából kiderül, hogy nemcsak a románoknak, de a franciáknak is megvan a maguk humorérzéke, könyvesboltjaikban a Les Belles Etrangeres nagyjai, mint például Dan Lungu vagy Gabriela Adameşteanu Esterházy Péterrel és a szláv szerzőkkel együtt került közös polcra. Constantin Vica A trecut vacanţa (Eltelt a vakáció ) című beszámolójából kiderül, hogy Cărtărescu hogyan reflektál a helyzetre (Suplimentul de cultură, február 25 – március 3, 65). Az író különben nemcsak egy mediatizált sztár, ahogy azt magáról állítja, ugyanis Cristi Neagoe szerint Cărtărescu cool, de nem úgy, mint például Macedonski. A közismert filmkritikus, Alex. Leo Şerban kérdéseire válaszolva C. Neagoe körülírja a cooltúrah és a khulthúra fogalmait, az viszont nincs pontosítva, hogy miféle trükköket kellene megtanulnia a klasszikus kultúrának (azaz a khulthúrának) a tömegcooltúrától (Alex. Leo Şerban, Cristi Neagoe Cultura, Coolturah şi Khulthura, Suplimentul de cultură, március 11–17, 67). Hogy mi is az a cool, hol történik az első említése (XIV. század!), ki számít annak a román kultúrában, megtudható ugyanennek a számnak a Cum să fii cool în cultura română című rovatából. Az írás különben cool a maga módján.