Vers, próza / Árvaságtól

Simonfy József
Árvaságtól

[Látó, 2010. október]

úgy el tudok szomorodni
nincs nyom semmi nyom sehol
kié vagyok ördögé
istené néha örülök

boldog sosem az éjszaka
hatalmas üstjében fő
a telihold kidagad
mint tüdő a fazékból

asztalomon csonkig égett
gyertya füstje épp dalra
fakadok keresem a szót


mely kifejezne mélyemből
egy állat bújik elő
üvöltök árvaságától


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Simonfy József


A szerzőtől még

   hajó
   betelni


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.