Talált vers / A puszta létezésről

Wallace Stevens
A puszta létezésről

(Of Mere Being)

Az elme határán pálma, túl
Az utolsó gondolaton, beáll
A bronzos messzeségbe,

Aranytollú madár zeng
Lombjában emberi értelem,
Emberi érzés nélküli dalt, idegent.

És akkor rá is jössz: nem az ész tesz
Boldoggá vagy boldogtalanná.
Dalol a madár, a tolla csillog.

A tér szélén a pálma: áll.
Lassú szél jár ágai közt.
A tűz-cakkos madárszárnyak lecsüngenek.


TANDORI DEZSŐ fordítása


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Wallace Stevens


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.