Vers, próza / Dalok

Pintér Lajos
Dalok

CINKEPANASZ


zöld-lila ágon
harsan az ének
harsan a pőre
cinkepanasz
zöld a fa ága
lila az árnya
mikor a nap kél
árnyék vetül rá
reszket az apró
földi giliszta
gyilkosától fél
röpke madártól
cinkemadár fél
hull a madártoll
villám csap le rá
sistergő ostor
de te sose félj
árad a napfény
lásd én se félek
fénylik a holdár

DÚDOLÓ


gyilkosomtól én
jaj nagyon félek
világháborúk
árnya vetül ránk
mikor az aljas
mocskos hatalom
mint marhacsordát
vágóhídra hajt
reszket az apró
földi ember mert
akit ember szült
embertől vész el
madáretetőt
ácsoltam lásd hogy
élni szeretnék
békében élni
lenne unokám
lenszőke lenne
hogyha a világ
nem lángból lenne

BARÁTAINAK MONDJA


minden földi súly
tehozzád húz már
téged kereslek
drága barátom
de a barátság
a ködbe vész itt
mennyei érdem
minden hamisság
veletek voltam
volna boldogan
veletek lettem
volna lám én is
mint fuldoklónak
nyújtsd kezed immár
de előbb üss le
ne rúgkapáljak
ilyen világ ez
drága barátom
emberi orcádra
lelek végül


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Pintér Lajos


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.