Vers, próza / Elégia két díjazott ingujjal

Constantin Abăluță
Elégia két díjazott ingujjal

[2022. május] 

 


 

 

Semmi elzárni való

semmi elfelejteni való

az órát mindig ugyanarra a fanyar időpontra állítom be

a szülők itt alszanak mint valami protézisek

holnap ismét a helyükre teszem őket egy-egy meghajlással

húz a hideg a lyukas asztal felől

és te hirtelen felkelsz

és felhúzod a minden versenyen díjazott ingujjaidat

nem hiányzik sok hogy futni kezdj

ismeretlen utakon

de a vakolat rád hull és minden jó szándékodat eltömíti.  

A kései hajnaláradás az ágyneműt figyeli

a hangja ha még él elárasztja a tekinteted

és nem fordítod arra a fejed nehogy megfojtsd

elvakítva keresed a vizet a kezed a kilincset

kinyitod töltesz meglátod megfogod

egy életen át a kavicsokon mormolsz míg a tengerhez érsz

és a tenger fanyar mint az óra amikor felébredsz

semmi elzárnivaló

semmi elfelejtenivaló

a tenger melyet a görögök a viszály ürügyeként használtak

hamarabb mintsem a hold fellázította volna viaszgalacsinokkal

és gyufafejekkel tele gombjait  

 

 

 

(Demény Péter fordítása)

 

 

 

 


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Constantin Abăluță


A szerzőtől még

   A lassúság ideje


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.