Vers, próza / Feeling

Aurel Dumitraşcu
Feeling[2016. június]



Estéről estére az árvaház gyerekei trombitákat
lopnak s már rohannak is hozzám. Dizzyvel charlie-
val az egész rokonsággal a tükrökbe gyűlt
szennyel. Előbb csak nézzük egymást felpróbálva
ugyanazt a frakkot. Sírunk.
A szobában ugyanazok a fekete liliomok és
barázdabillegetők belebonyolódva a nehéz
függönyökbe; ugyanazok a lila foltok – folytatja
az ólomkakukk ide-oda lengve.
Kezdjük. Dizzyvel charlieval az egész rokonsággal
a tükrökbe gyűlt szennyel. Be bop slow feeling.
Vörös szél csomózza a lila sugarakat.
És még a kertben is estéről estére össze tudtak gyűlni.
A szemhéjakhoz apró áldozati cseppek verődnek.
Kedves történet. Estéről estére az árvaház gyerekei
trombitákat lopnak s már rohannak is hozzám.

JÁNK KÁROLY fordítása



Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Aurel Dumitraşcu




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.