Vers, próza / Improvizáció

Hazai András
Improvizáció

[2022. május]

 


 

 

Átlagosnak mondható életet élt egészen addig, amíg már nem. Fizikát tanított és kutatott az egyetemen minden nap, aztán hazament a családjához, illetve hetente két estét egy amatőr társulattal töltött, ahol improvizatív színházat csináltak. Volt néhány előadásuk, amelyek a rokonokon és barátokon kívül a kutyát sem érdekeltek. Kamaszkorában talán némileg több becsvágy volt benne, mint a legtöbb kortársában, de ez kielégítette. Az önvizsgálat perceiben megállapította, hogy a karrier, család, önmegvalósítás szentháromságban mindenhol jó eredményeket ért el, és ez elég is volt.

A sikert persze, akármilyen váratlanul érkezett, örömmel fogadta. Már az is meglepetés volt, hogy egyik fellépésük után egy közepesnél kevésbé ismert rendező megkérdezte, volna-e kedve szerepelni egy olyan filmben, amely teljes egészében improvizációból fog állni. Nyilván volt. 

Elképesztően népszerű lett úgy a mozi, mint ő, a főszereplő. Videomeg­osztókon, közösségi médiában terjedt, minden józan várakozást felülmúlva. Az alkotók, bár büszkék voltak a produkcióra, éppolyan értetlenül álltak a sikerük előtt, mint a kritika. Végül a hivatásos megmondóemberek benne, a főszereplőben találták meg a megoldást: hosszú monológjaiban olyan dolgokról, érzésekről beszél őszintén és habozás nélkül, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, de valahogy inkább hallgatunk róluk.

Híres lett, megkezdődtek egy új, immár nagy költségvetésű film előké­születei, és közben is hívták előadni, reklámokban és tévéműsorokban szerepelni. Mindenhova ugyanazt a fanyar humort és kíméletlen őszinteséget hozta, egyes szám harmadik személyben beszélt, talán másról, talán magáról.

Workshopot tartott egy szállodában egy soknemzetiségű társaságnak. Főleg fiatalok jöttek el, és volt köztük két-három igazán csinos lány. Egyikük egy szőke, nagy szemű francia, rendszeresen kereste a pillantását, majd este, a hivatalos program végén megkérte, csatlakozzon hozzá és barátaihoz a bárban.

Fejben már sokszor megcsalta a feleségét, ártatlan játéknak tartotta, soha nem lépett túl a flört határain. A játéknak viszont voltak szabályai, csak azért, ha a lány valóban érdeklődést fejezett ki. Mióta ismert volt, ez persze sokkal gyakrabban fordult elő. Szívesen leült hát a társasághoz, ahol az átlag valamivel az ő korának a fele lehetett. Jólesett az őt körülvevő rajongás, jólesett a bor is, és főleg jólestek az apró érintések a nagy szemű lánytól. A bulit átvitték a bárból a wellness részlegbe, ahol az ital mellé előkerült némi mdma-val kevert kokain is.

Mire a medencetér panorámaablakán beszűrődtek a hajnal első fényei, már csak kettesben maradtak. Kinyitottak egy újabb üveg bort, és beültek a gőzkabinba az egymással szemben lévő padokra. Látta, hogy a nagyszemű leveti magáról a testére tekert szaunalepedőt, de a sűrű párától nem tudta pontosan kivenni a testét, amíg a lány hirtelen előre nem hajolt, hogy megfogja a kezét. Kényszerítette magát, hogy a hatalmas szemekbe nézzen, és ne a gőz által végre nem takart mellekre.

– Mondasz egy monológot? Csak nekem? – búgott és súgott egyszerre.

Részegen, bemindenezve mindkettőjüknek jó ötletnek tűnt, úgyhogy belekezdett.

– És ott ült a férfi a gőzben a gyönyörű nővel. A köztük lévő korkülönbség, vagy az, hogy nem tudnak egymásról semmit, nem számított már, csak két lélek gravitált egymás felé. A férfi mozgása bizonytalanabbá, beszéde lassúvá vált az elfogyasztott rengeteg szubsztanciától, de a feje furán tiszta volt, mintegy kívülről látta magát, ahogy lehúzza testét egy hívogató, mégis ijesztő örvény. Észrevette, hogy minél több bort iszik, a lány szemei annál jobban csillognak.

A nagyszemű megszorította a kezét, amit azóta sem engedett el, ő pedig kortyolt a borból, és ezt kihasználva, lopva megnézte végre a látótere alatt lebegő melleket. Folytatta.

– Mindketten tudták, hova vezet ez az éjszaka. Talán már este is, amikor az első pohárral megitták a bárban, de óvatosan kellett lépkedniük, bármikor, bármelyikük félreránthatta volna a kormányt. A férfi azonban most először úgy döntött, ezt nem teszi meg. Sokszor volt már hasonló helyzetben, de most, legelőször tudta, végigmegy az úton. A nő gyönyörű volt, sző­ke és makulátlan. Bőrének illata betöltötte a kicsiny gőzkabint. És hiába egy elcsépelt klisé, francia akcentusa működött, és még szexibbé tette.

Ekkor a lány egyszer csak rajta volt mindenhol, csókolta a száját, a vállát, a nyakát. Elakadó lélegzettel, súgva kérte, hogy folytassa.

– Tenyerébe simult a teste, nem tudta, hol végződik ő, hol kezdődik a nő. Álomszerű érzés volt, közben az érzékei nagyon is felébredtek. Elképzelte, mi fog történni a következő percekben. Látta maga előtt, ahogy feláll, és odanyomja a nőt falhoz. Látta, ahogy ölbe veszi, és ahogy aztán arccal a fal felé rátérdelteti a padra.

Újra a szájára tapadt a lány szája. Itt kellett volna abbahagynia, tudta is pontosan, de nem bírt magával, és miközben szorították, markolták egymás testét, ahogy lélegzethez jutott, mondta tovább.

– Egy pillanatig habozott, ahogy belévillant, most először fogja húsz plusz év után megcsalni a feleségét. Arra gondolt, hogy lánya gyűlölné, ha tudná, mi történik, de vajon nagykamasz fia büszke volna rá némileg, hogy egy ilyen nőt szerzett meg? Mert most, ebben a pillanatban nem számított, hogy ez a nő nem őt akarja, hanem egy hírességet, egy skalpot. Nem volt semmi oka, hogy lenézze ezért. Sőt, ha lett volna ideje átgondolni, ha nem vették volna át a vágyak az uralmat a gondolkodása fölött, még örült volna is neki, hiszen teljesen egyértelmű a helyzet, nem akarnak egymástól mást, másnap sérülés nélkül elválhatnak.

– Eszébe jutott, hogy ezzel most átszakad-e a gát, mostantól rendszeresen elmegy-e nőkkel, és a mostani kaland csak a legelső-e a sok közül? Hogy most, hogy híres, rajongókkal nagyon könnyű lesz? Egy pillanatra elszégyellte magát, hogy amíg ezzel a franciával van, már a következőkre gondol, de végül is: nem tartozik neki se semmivel. Csak élvezik egymást egy rövid ideig. És persze bevillant egy másik fenntartás is, ami pont az ellenkezője volt az eddigieknek. Huszonéve van együtt ugyanazzal a nővel, mi van, ha a most következő hormonvihar valódi érzéseket generál. Ha elkezd érezni valamit ez iránt a nő iránt, akit nem ismer, és aki – legyünk őszinték – kizárólag a puncija miatt érdekli. Most még… És mit jelent lelkileg a megcsalás? Meg fogja terhelni a kapcsolatukat? Be fogja vallani? Megváltozik a szex a feleségével ezután?

– Végül azonban a fizikai vágy minden megfontolást felülírt, kilúgozta a gondolatokat az agyából, csak egy maradt. Akarja ezt a francia nőt. – Ezt viszont már csak a gőzkabin csukódó ajtajának mondta. A nagyszemű felkelt, magára tekerte a lepedőt, és elment. Hosszan nézett utána, és csendesen lezárta a monológot.

– Ott maradt egyedül, saját hülyeségén merengve. Értette a nőt, hogy otthagyta, jogos volt. Lassan tudatosodott benne, hogy mit csinált: kihagyott egy fantasztikus lehetőséget, és ott maradt egyedül, a megcsalás minden bűn­tudatával, de a mérleg másik serpenyője, a fizikai gyönyör nélkül. Egy lúzer.

 

 


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Hazai András


A szerzőtől még

   Nagymama vasalódeszkája
   Mozgólépcső
   Boys Will Be Boys


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.