Vers, próza / Magánmondattan (Private Syntax)

John Ashbery
Magánmondattan (Private Syntax)


A magamra vállalt kötelezettség nem megnyerő.
Örömmel térek vissza a festett díszletű, ló vontatta kocsik

városába, mielőtt folytatom a menetelést az új minőségű
egyenlőség felé. Eső mos a kéményben;

az a mérhetetlen különítmény, amely bevonszolt minket az oktalan
bizalomba,
fokozatos erősödését neonban ismételgeti: ez pont annyira kegyetlen
amennyire az lehet, akkor miért remegjek a párkányon? Ugorj, ha
akarsz,
csak ne okold a folyamatot, amit magadnak köszönhetsz,

bekátrányozni másokat is kegyetlenül helyzeti zenével,
ami csak magával törődik, és annyira sem szeret olaj dicsfényű
pocsolyákat

mint amennyire az emberi kísérleteket. Kinek a stílusa alacsonyítja le
rajta való kérődzésedet addig, amíg arra nem gondolsz, hogy
rájöttél valamire:

akármire, ne oszd meg. Ne legyél különleges, buta vagy civil.
Idővel megérik a szőlő. A hullámok még egy apró munkát vagy
partot elfogadnak,

és minden elkészül, egyenlően elosztódik tervedben,
csökkenti a munkaterhet, és a változatosság kedvéért még pénzt is
keresel.


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

John Ashbery




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.