A József Attila Kör Marosvásárhelyen

LátóOnline
2009.06.08

A Látó Irodalmi Színpadának júniusi meghívottja a József Attila Kör volt. A JAK szerzői, Csehy Zoltán, Csobánka Zsuzsa és Király Levente a G Pont Café udvarán (Cuză Vodă 33. sz.) olvasták fel verseiket, 2009. június 13-án, szombaton. Az est házigazdája Szabó Róbert Csaba volt. A három szerző előző nap Kolozsváron lépett fel, a Korunk Akadémián.
Csehy Zoltán 1998-ban magyar–latin szakon végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen, majd a budapesti ELTE doktoriskolájában szerzett PhD-fokozatot. Doktori értekezését Antonio Beccadelli költészetéből írta. Irodalmi tevékenysége meglehetősen sokrétű: költőként vált ismertté, majd számos műfordításkötete látott napvilágot. Magyarította többek közt az ókori erotikus költészet gyöngyszemeit, Martialis epigrammáit, Sztratón epigrammáskötetét, Antonio Beccadelli Hermaphroditus című legendás verskötetét, illetőleg külön kötetben tette közzé Francesco Petrarca latinul írt költeményeiből készített valogatását és fordítását, mely az Év Könyve díjat is elnyerte. Feleségével, Polgár Anikóval közösen jelentette meg a középkoi latin költészetből készült fordításait Illatos kenőcsök háza címmel. Műfordítói tevékenységéért az ókortudományi társaság Kerényi Grácia-díját is megkapta. Tanulmányait, esszéit szintén publikálta kötetben is: A szöveg hermaphrodituszi teste című Madách-díjban részesített munkája a humanizmus, az antikvitás és az erotográfia kapcsolatait vizsgálja, Parnassus biceps című műve a humanista énformálási stratégiákra és a kötetkompozíciós eljárások tanulmányozására fókuszál. Idén József Attila-díjjal tüntették ki.



Csobánka Zsuzsa magáról: „1983-ban születettem Miskolcon, az ELTE magyar-esztétika szakán végeztem, félidős vagyok drámapedagógián. 2005 óta publikálok, verseim többek között a Jelenkorban, az Élet és Irodalomban, a Műútban, a Kalligramban jelentek meg. Az Egészrész és a Használati utasítás című versantológiákon kívül a Szomjas oázisban novellával is jelentkeztem. Kritikáim a Magyar Narancsban, az ÉS-ben, a Műútban és az Új forrásban jöttek le. Lassan két éve magyartanárként dolgozom. Szeretek futni, sütni, kötni, rágyújtani, hazaérni, táncolni. Szeretem a reggeleket és a sötétedést. J. A.-t, az esőt, a havat, a Quimbyt. Szorokint, a vodkát, a tanítványaimat, a csokoládét és a Leningradot. A vörös körömlakkot, Nigellát, Cilimilit és Radírpókot. A nyerseséget, az őszinteséget, Velencét, a Trilógiát, a Nyugalmat, mostanában a sört is. A csillagos égre gyúrok, meg a tükörre. Az Eszkimó asszony első kockáin lévő csiga, Marietta, Andor és a Trabant zenekar mindig meghat. 2009 januárjában jelent meg az első kötetem Bog címmel a Szoba Kiadónál."



Király Levente kísérlete azt az évszázadok óta meg-megújuló törekvést folytatja, amely a költészet nyelvét a beszélt nyelvhez kívánja közelíteni. A huszadik századi pop-art ennek adott új szemléleti dimenziót azzal, hogy tagadta a művészi és nem művészi közti különbséget (miközben persze műalkotásokat hozott létre). Király Levente költészetében is van valami popos: a lehető legbanálisabb dolgokat fogalmazza meg: "Amit érzek, csak én érezhetem" (Hogy, hogy nem), "Szerettem, nem tudom, miért" (Szeretés), hogy aztán provokatívan semmitmondó eszmefuttatások során újabb banalitásokhoz jusson el: "csoda is, / amit mindanynyian érzünk" (Hogy, hogy nem), "Szeretni s szeretve lenni / vágyom" (Szeretés)." (Ferencz Győző, Népszabadság)



Király Levente: „Én például sohasem úgy kelek föl, hogy fiatal író vagyok, hanem hogy fiatal is, meg író is."
Könyvei: A legkisebb (versek, 2000, JAK-Kijárat); Így irtok én (irodalmi paródiák, 2004, Korona); Szánalmasan közel (versek, 2005, Parnasszus); Nincs arany közép (versek, 2007, Magvető). Színpadi művei: A vadhattyúk (Andersen meséje nyomán, Budapesti Bábszínház, 2004); Kutyaélet (Toni Ungerer meséje nyomán, Zalaegerszegi Bábszínház, 2005).


 


 


 


 



Témával kapcsolatos cikkek

A Látó nívódíjai 2022-ben

2022.12.02
LátóOnline

Filozófiai esszépályázat 2023 

2022.12.01
LátóOnline

A Látó Zilahon

2022.11.22
LátóOnline