A Látó Irodalmi Színpad márciusi meghívottja Csaplár Vilmos író, a Szépírók Társasága elnöke. Csaplár Vilmossal, az Igazságos Kádár János és a Hitler lánya szerzőjével Láng Zsolt beszélget, 2010. március 20-án, szombaton, 18 órától az Ariel Bábszínházban.
A rendezvény létrejöttéhez a Szépírók Társasága járult hozzá A könyv utóélete című rendezvénysorozatuk keretében, amelynek támogatói kiemelten az NKA és a MASZRE.
Mindenkit szeretettel látunk!

A szerzőről:
Csaplár Vilmos író, forgatókönyvíró, a Szépírók Társaságának elnöke. 1947-ben született Újpesten. Huszonkét prózakötete jelent meg. Többek között a Kutya éji dala, illetve a Psyché című Bódy Gábor-filmek forgatókönyvírója, az Igazságos Kádár János (2001), Vadregény (2003), Hitler lánya (2009) című kötetek szerzője. Újabb könyvei a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg.

Részlet a Hitler lánya című regényből:
„Kasztnert a folyosón tovább fojtogatta a kettő közül az egyik visszatérő látomása. Ismerős és ismeretlen hitsorsosai könyörögve ajánlották fel a pénzüket, ékszereiket, aranyrudaikat, szorosan körbevették, rángatták a ruháját, markolászták, csókolták a kezét.
Még aznap szülővárosába, Kolozsvárra utazott. A vonaton töltötte az éjszakát, amelynek nagy részében képzeletbeli vitákat folytatott Lőb rabbival és a helyi közösség más vezetőivel.
Másnap délelőtt a viták a valóságban is lejátszódtak.”

A Hitler lánya című regény visszhangjaiból:
„sok kis apróság és sok kis emberi történés jelenik itt meg, tele véletlenszerűségekkel, másfelől a mű a nagy történelemnek az ettől független kíméletlen haladását ábrázolja, és azt, hogy ez a kettő mégis milyen szépen egymásba illik.” (Kálmán C. György)

„Borzasztó érdekes a figurák egymáshoz való kapcsolata. Olyan szó például, mint szerelem, érzelem nincsen a regényben. Vannak nemi viszonyok, vannak együttélési kapcsolatok, de ezeknek a benső megéltségi fokát vagy reflektált voltát a regény teljes mértékben elhagyja. (…) Ugyanígy nem megy bele a figurák belső ábrázolásába a történelmi részvételnek a reflektált vagy megalapozott voltát illetően se. Szerintem ez a legizgalmasabb, legokosabb és legmulatságosabb a regényben.” (Margócsy István)

„a Csaplár-életműben immár ez a második olyan regénycím, amiben egy valós, a köztudatban eléggé démonizált (vagyis negatív megítélésű) személyiség neve szerepel. Az Igazságos Kádár János azért lehet zavaró, mert a Mátyás király-történetek mintájára képzeli el Kádárt, szembemegy a kollektív tudás egyik szinte kőbe vésett tényével, pozitív tulajdonságot ruház egy köztudottan negatív megítélés alá eső figurára. A Hitler lánya cím pedig, bár ellentétben a Kádár-könyv címével, nem valamilyen tulajdonságot rendel a tulajdonnévhez, mégis szintén zavaró, provokáló lehet. Azt sugallja, hogy egy elhallgatott geneológiai tényből kifolyólag a sátán tovább él, meghosszabbította életét, az ördög itt van továbbra is közöttünk. (…)Az, hogy az Igazságos Kádár János címben található pozitív tartalom végül is élét veszti a regényben tapasztalható ironikus, rendkívül szatirikus ábrázolásmódban, egyúttal a provokációt is megsemmisíti. A Hitler lányában is valami hasonló helyzettel találkozhatunk, csak egy egészen más megvilágításban. Ugyanis Hitler apasága végig problematikus, nem bizonyított, még az anya sem tudja biztosan. Ráadásul Hitler apasága a lány, a lánya, Hitler leánya számára még csak lehetőségként sem merülhet föl, hiszen az anya még apajelölteket sem nevez meg.” (Szabó Róbert Csaba)