Az árus kiáltásaira össze-
sereglik a falu, ahol nyaralok.
A többi gyümölcsből a szem válogathat
csupán, de a dinnyét megkóstolhatom.
Ahogy beleharapok, az édes, sárgás-
piros lé végigcsurog az államon.
Sose volt a kedvencem,
a szájra szabott gyümölcsöket
jobban szeretem, de a kocsihoz
szaladtam én is, mint a többiek.
A késhegyre szúrt darabot régen
mindig apám kóstolta meg:
a meglékelt dinnye kezében, akár
egy használhatatlanná vált labda.
Nem tudom megtenni, hogy
ne játsszam végig a jelenetet:
apám gesztusait imitálva
megveszem a gyümölcsöt,
amelynek ragacsos leve az
államról a pólómra is lefolyt.
Az alkudozás sose ment:
most is teljes árat fizetek.