Az árus kiáltásaira össze-

sereglik a falu, ahol nyaralok.

 

A többi gyümölcsből a szem válogathat 

csupán, de a dinnyét megkóstolhatom.

Ahogy beleharapok, az édes, sárgás-

piros lé végigcsurog az államon.

 

Sose volt a kedvencem, 

a szájra szabott gyümölcsöket 

jobban szeretem, de a kocsihoz 

szaladtam én is, mint a többiek.

 

A késhegyre szúrt darabot régen 

mindig apám kóstolta meg: 

a meglékelt dinnye kezében, akár 

egy használhatatlanná vált labda.

Nem tudom megtenni, hogy 

ne játsszam végig a jelenetet:

apám gesztusait imitálva 

megveszem a gyümölcsöt,

amelynek ragacsos leve az

államról a pólómra is lefolyt.

 

Az alkudozás sose ment: 

most is teljes árat fizetek.