Már megölték,

mégsem tudtak aludni.

Bugudugada, bugudugada,

rikoltozott a test másnap is

a kiterült kutyák között.

Eltörték a combját, a lábszárakat,

a karjait, a bordákat, egyenként

minden csontot.

Bugudugada, bugudugada,

szólt a torok mélyéről.

Akkor ott hagyták.

Egy maradt csak a test

mellett, és a már oszló kutyák.

Bugudugada, bugudugada.

Felhasította a bőrt, és leült.

A szív megmozdult.

Bugudugada, bugudugada.

Rámetszett.

Bugudugada, bugudugada,

a vér felbugyogott,

kidugta a csőrét egy madár,

és elrepült.

A kutyák szeme kinyílt.

Kettéhasadt a nyelvük,

pikkelyeik nőttek,

és a kövek alá siklottak.

A föld felrepedezett.

A madarat többé nem látta senki.

Ha valaki a tojására lel,

felkiált megint,

bugudugada,

bugudugada,

és akkor,

de csak akkor

újra esni fog.