[2016. október]
Antikolt bútorok s szentképek között
Borzongom az óra kongatását.
Fölém a Szárnyasló csillaga költözött:
Hallgatom a messzi, fényes horkanását.
Mint akháj, a díszes pajzsot szegecselő:
Fegyverem teszem a nyugalom elé.
De álmom a zajban is menetelő,
Mint görög falanx, ha Perzsia felé.
Idegen szobában titkok, reccsenések.
Idézni próbálok valamit fejből.
De álmaim árnyai tetten érnek.
(Éjszaka van, mint hallható a versből.)
Aludjatok, perzsák, ógörögök, szentek.
Szenderülj el, csalás, gyűlölet és gyilok.
Isten nagy markában porladnak a tettek…
Idegen szobában egyre gyűl a titok.
Vadad, 2015. július 20.