Hiedelmek puzzle-ja vagy, csak hidd el –

       bár értük akár tűzbe menj.

Minden cég tudja rég rólad, amit kell:

       elhivés-szomjaddal üzletel.

Hívjanak bár úgy: big boss vagy agytröszt,

       az örök hírnév csak fantom;

az ideiglenes kétlábúak közt

       csak egy vagy te is, random.

Facebook-oldaladon ezer fotó:

       csalik az irigyeknek.

Jöjjön az érzés, a feldobó:

       kávézván rólad csivitelnek.

Közel hajolni – ez van – nincs idő.

       És az már, tudod, nem is komfort;

ha lelkizés van, panasz s nem lepedő,

       hogy mondhatnád: „Finom volt”?

Napod süt, életed bár elszemerkél –

       oda húzol, hol a lapokat leosztják,

és önmagába békít („mit tehetnél?”)

       egy kis mutyikkal megvett ország.

Amit megeszel (& kiszarsz) vagy olvasol,

       az lehet tiéd egy darabig.

Ha van tükröd, az olyat válaszol,

       mit betanítottak valakik.

Ám fel ezért sose izgasd magad,

       nincs instancia, mely pálcát

törhetne fölötted; helóta vagy –

       hús-vér valós perfekt álcád.