Kedvenc emlékemben nem szerepelsz, a neved csak.

Ott, a fotótáborban, már tíz éve is ennek,

félúton valahol Barstow, valamint a dörögdi

klastrom közt, egy kis falu görbe falú, sváb

házában vacsoránál azt javasolta nekünk a

hajdan majdnem híres, azonban már alig ismert

filmes, régi, kamaszkori tier listem tetejéről:

forgassunk közösen köszönő-kisfilmet azonnal,

így hálálva neked meg a tálca diós* palacsintát,

(* tejföl, némi cukor, citromhéj és a dió) a-

mit nekem útravalóként otthon még csomagoltál.

Fejbenfilm lett, nem készült el, lelkesedésünk

úgy elapadt, ahogyan születésemnél a tejed, de

ott éreztem először: tápláló a hiányod.