Kedves Isten, miért kell megzúzódnunk

mindannyian? Miért nem állhat

az ember a havazásban, hogy

attól őszülne meg? Majd elintéznénk

a hópelyhekkel. De válás, halál,

csalódás, szakítás, munkanélküliség:

miért? Gondolod, hogy nem

azt érzem olykor, hogy itt már

minden mindegy, akárhány hogy-ot 

teszek? Egy hete nem alszom, de 

hát a te szájadban ugyanazt

jelenti, tudhatnám Babitstól. Bedőlök

a műveltség ágyába, talán

majd ott. Jó éjszakát!