a képzelet a begyulladt fogban vakációzik.

 

* *

 

smaragdos gyep, zöld retorika. elszórva

benne válságrégiók, porzó fűtörzsek, -torzsák, -tönkök.

alakzatambivalenciák az ápolt 

udvaron.

 

* *

 

a fű foltokban sül oda a

földhöz. 

a gémeskút mint biodíszlet.

 

* *

 

aztán szemet tetováltatott a szemhéjára.

ha lehunyta, láthatóvá vált a jámbor duplum.

ahogy nézem, az már tusakodás,

közelharc pillantással.

 

* *

 

megáll előttem. dörzsölni kezdi meztelen talpával

csupasz lábszárát.

 

* *

 

elegendő fél adag stresszinjekció ahhoz, hogy a hiszékeny

hóvirágban

elterjessze az örök tél ígéretét.

 

* *

fölébe guggol, és addig csorgatja rá vizeletét,

amíg a tűz sziszegve kihuny, s viszkető 

helyet hagy maga után az elképedt

réten.

 

* *

 

érintésemlékek rajzolódnak ki bőrödön.

a pólód vaskos verejtékfreskók lepik el.

sebed, legyek édes kútja.

 

* *

 

likőröztem a kétéves fiammal.

a fény kíméletlenül hevítette poharainkat.

 

* *

 

mint a tó csonttalan hínárjai, úgy tekerednek, úgy

csavarodnak a megpuhult mutatók a falióra

üvege alatt, most.

 

* *

 

a kutyája száját használta hamuzónak. 

készséges eb.

mígnem a semmi nyitogatta száját a semmire.

 

* *

 

ha megéhezel, készíts az agyadból omlettet.

 

* *

 

töltjük a fejünket azóta is.

 

* *

 

digitális fotókeret az almáriumon a befőttek, kompótok 

üveghengereinek

támasztva.

a pulzusodra

tovasuhanó, meglassuló, átpörgő felvételek.

 

* *

 

azt susogja, mindent adj, a ginzengcserjém,

akinek porrá őrlöm a leveleit, és 

megeszem.

emlékezetet adj, susogja, hogy megszabadíthassalak 

a feledékenységtől.

szinte kikecmereg az agyagcserépből.

hallgass már rám, susogja újra.

 

* *

 

huszonkét férfi ujjlenyomatát gyűjtötték be a testedről.

 

* *

 

ha nedvesség éri, felébred a szemérmed.

kivirágzik a lábaid között.

 

* *

 

menyasszonyi fátyol, de tükörüvegből.

 

* *

 

rókaformájú kulcsot hordok magamnál.

sivatagsárga, ravasz és réz, 

a próbatételek idején még jól jöhet.

vajon nyitja-e, amivel kudarcot vallottak

korábbi kulcsaim?

mindegy, árnyékot vet. tehát továbbra is 

velem marad. 

* *

 

megbolondult nyelv forró szájüregbe zárva.

 

* *

 

preventív villámok előbb.

rajtakapni a sötétben a sötétséget a sötétséggel.

aztán mennydörgés-duett.

 

* *

 

a szél ellopja a vízimalom kerepelését. egy közeli, csöndes

völgyben ereszti szabadon.

 

* *

 

a kitépett lúdtoll

még mindig mozog,

mintha elfelejtette volna,

nincs már szárny körülötte.

 

* *

 

fekete hajszáladat fűztem a tűbe, hogy visszavarrjam,

lefoszlott nadrággombomat.

 

* *

 

csipkelekvár szivárog a nemi szervéből.

 

* *

 

branül mint testékszer. apró kézfejdiadém.

beleszáradva egyetlen barna vérpetty.

 

* *

 

a fúrószár áriái a betonjárdában.

          a furulya vakondtúrásai a levegőben.

 

* *

 

folytassuk a taktilis szappanoperát,

ha már duplájára duzzadt a nyelved,

kérted,

az ebédlőasztallapra felfeküdve.

 

* *

 

illumináló gyümölcshúsmassza a betakarítatlan,

túlérett barackfa alatt.

 

* *

 

addig hallgatta Dave Lombardo dobszólóját, amíg tanulékony

szíve át nem vette az adakozó hangfaltól

a lüktetést. 

élni, ezután így, öt liter felkavarodott vérrel a testében.

 

* *

 

felelni, az egész anyagból, istenem, az egészből,

nézegetem, lapozgatom, 

hátamon tűzpiros tűzoltókészülék,

felelni, felelni miből is, az egészből, istenem,

az öngyulladásra hajlamos csipkebokorból,

amelynek leveleit napjában többször

átutazza

az izzó, vörös parázs,

felelni, az egész anyagból, az egészből,

istenem.