arcomra mint kőre véstek ronggyá olvastak az évek arcomra mint kőre véstek ronggyá olvastak az évek vízisiklót viszek ágyamba minden áldott este vízisiklót viszek ágyamba minden áldott este amit mondanom kellett volna még köpködöm a szavakat beállnak a falba szegként amit mondanom kellett volna még köpködöm a szavakat beállnak a falba szegként kezemben papír ceruza lóbálom nyulait a vadász kezemben papír ceruza lóbálom nyulait a vadász íróasztalom se cellám hol sebeimet kitakarhatnám íróasztalom se cellám hol sebeimet kitakarhatnám nem köt le tök üres az élet nem köt le tök üres az élet egész nap teszem a semmit henyélek gyönyörűség nélkül egész nap teszem a semmit henyélek gyönyörűség nélkül van aki ütőerén zsilettet fen van ki fejszét élez homlokán van aki ütőerén zsilettet fen van ki fejszét élez homlokán van ki gyorsan ír olvas van ki gyorsan ír olvas én gyorsan érzek én gyorsan érzek
EREGETEM
pók fonalát magamból eregetem napjaim sokát pók fonalát magamból eregetem napjaim sokát tudásom a nem tudás tudásom a nem tudás kinézek valaki sasszézik teljesen átázva a hideg ősz végi esőben föl s le kinézek valaki sasszézik teljesen átázva a hideg ősz végi esőben föl s le nem én vagyok konstatálom tűnődve nem én vagyok konstatálom tűnődve az éjszaka padlásán a hold óriás bogyójából csipegetek az éjszaka padlásán a hold óriás bogyójából csipegetek fölhangosítva figyelek fölhangosítva figyelek fa nélküli kertben madár nélküli madár nem-ének-el fa nélküli kertben madár nélküli madár nem-ének-el
ÉVEK ÓTA
nem égetett erdőket szerelmünk nem égetett erdőket szerelmünk nem is tornádószerűen csaptunk egymásra le nem is tornádószerűen csaptunk egymásra le csak mint egy gazdátlan állat megy utánad hazáig követ csak mint egy gazdátlan állat megy utánad hazáig követ nincs szíved kinn hagyni az éjszakába beviszed kicsi alig fűtött szobádba nincs szíved kinn hagyni az éjszakába beviszed kicsi alig fűtött szobádba aztán ott marad veled aztán ott marad veled így élünk mi már évek óta de ha elutazol akár csak egy-két napra is így élünk mi már évek óta de ha elutazol akár csak egy-két napra is az ágy mintha kővel lenne teleszórva csak fetrengek nem tudok elaludni az ágy mintha kővel lenne teleszórva csak fetrengek nem tudok elaludni
ÁMULNI
sorsomról magam le nem téphetem sorsomról magam le nem téphetem gilisztákkal játszom minden más untat gilisztákkal játszom minden más untat az én valóságom más valósággal összhangban nincsen az én valóságom más valósággal összhangban nincsen magamat emésztem nem az időmet magamat emésztem nem az időmet
gyermeknek lenni jó lenne ifjúnak lenni jó lenne férfinak lenni jó lenne gyermeknek lenni jó lenne ifjúnak lenni jó lenne férfinak lenni jó lenne de szemem inkább már megpihenne de fülem inkább már megpihenne de szám inkább már megpihenne de szemem inkább már megpihenne de fülem inkább már megpihenne de szám inkább már megpihenne
temetőkapunál sötétséggel átitatott átázott bogár cipeli szakadt árnyékát temetőkapunál sötétséggel átitatott átázott bogár cipeli szakadt árnyékát univerzális szomorúság ámulni gyermekként nem tudok már univerzális szomorúság ámulni gyermekként nem tudok már cipőm fűzőjénél fogva fönnakadt a júdásfán rücskös nyelvét ölti rám cipőm fűzőjénél fogva fönnakadt a júdásfán rücskös nyelvét ölti rám
HA AZ EMBER
üres visszfényét a tükör beleveti a délutánba üres visszfényét a tükör beleveti a délutánba rátapadok a világra gyanta a fölsebzett fára rátapadok a világra gyanta a fölsebzett fára apadnak az évek napjaim füstje száll száll föl az égbe apadnak az évek napjaim füstje száll száll föl az égbe világ gondját nem én cipelem egy levél is vállamon micsoda teher világ gondját nem én cipelem egy levél is vállamon micsoda teher kezemen állok de mély az ég markolom a füvet görcsösen kezemen állok de mély az ég markolom a füvet görcsösen hull az angyalok szárnytolla szerteszéjjel söpri a szél hull az angyalok szárnytolla szerteszéjjel söpri a szél első dalosból talajvízként tört föl a gyönyörű ének első dalosból talajvízként tört föl a gyönyörű ének vetném magam az idő elé mint robogó vonat alá vetném magam az idő elé mint robogó vonat alá ha az ember állatként marad egyedül beleőrül ha az ember állatként marad egyedül beleőrül
