öregen ébredtem
időm hólyagja
kipukkadt
irtózatosan szelel

vártam mennyei
türelemmel

nappalomba hullott
egy temetőbogár
rázza magáról
a sötétséget

vártam mennyei
türelemmel

ha színültig
megtelek
mint motorba
az olajszintet
magammal töltöm
fel a nappalt
az éjszakát

vártam mennyei
türelemmel

fölöttem angyal
húz el
vészesen s a

világot rám húzza
mint vizet
a vécében