[2020. április]
Ekkor történt, hogy a szálloda kapuit beszögezték.
A szállodás úgy támolygott éjszakánként át a szobákon,
mint egy alvajáró,
hálóingben, gyertyát tartva magasra. A lakók nem tudták,
mitévők legyenek.
Jobbra a falban, felfelé a falépcsőn
mélyedés volt a szobornak – a szobornak, mit senki se ismert.
Betűrendes névsort írtak össze. Minden éjszaka
egyikük levetkezett, s a szobor helyére állt. A többiek
az emeleti folyosóról figyeltek, méregették, hallgattak.
Kint az utcákon puskalövések dördültek. S holdas éjszaka volt.
KÉPES GÉZA fordítása