[Látó, 2010. november]

A nagyi mesél nekem, miként
álltál az ablaknál, nyújtózkodtál,
kukucskáltál, nézted, hogy árulja

újságját a dickensi gyerek, mint
egy filmbéli jelenet – nevetsz,
mosolyogsz – egy előre megrendezett 

drámában. Kulcs, kulcs! – mondtad,
fityegett a kezedben, játszottál vele s
velem – nem vagyok a nagyapád.

„Gyere be az ablakból, a hidegből, 
gyere hozzám, a hidegből, gyere!”