[Látó, 2019. február]



Kimész az ajtón, ki a lépcsőházból,
idegesen fúj a szél, megborzongsz,
egy ablakhoz verődő zsalugáter
csattanására felkapod a fejed.
Véletlenül veszed észre
a képet a mocskos üvegen,
aztán olyan lassan tűnik el az arcod,
hogy látod, amint levegőért kapkodnak
érdes, szikkadt pórusaid.
Ennél tovább nem lehet hazudni.
Horgaszd le fejed:

az öledben vacog egy állat.