474. leheltén a komor ősznek kórboncnokok kergetőznek túlórájok hever andán a verandán tar ágak vad irtás és sehol pacsirtás ég
*
483. már ébredés előtt vályogomat vetem a véget törekedem vért és velőt mikor hold nem süt nap nem éget mint valamely épületet habbá imádkozom a levegőt isten nem tűr tökéletességet engem nagyon szeret megtart mint ágykeret kívül-belül
*
525. egy őszi verset vajh mi hív elő egy tarka erdő vagy egy névelő a veckelődő madárhadsereg egy léha nyelvi töltelék vajhban a kés egy egész dallarmé úgy értve költészetileg
*
305. lelkem ősszes melegsége büfémédes harmatocskám kis pohára hát nyissál már én nélküled mint hócipő összesárva jeges tócsa zománcába mint a lifedt dohánylevél finánclába olyan árva
*
405. égbe kötött leppentőcskék rajtam bársony piócáid szabadidős romjaimom szalad ki alólam a világ mint egy kórházi futópadon monitorodra kötve uram fogsz leszívsz magamról
*
143. uzsonnára Túró Rudolf tejüzem tiszapalkony bukik le a nap elbolháznak a felhők fázós november szabású majmok megannyi imboly vad alak rajtuk láthatósági lember szalad a jogging alkony a stílgyak alatt
