[2014. július]



Az én apukám légiós volt,
derék római katona,
ezt onnan tudom, hogy derék volt,
mert mosolyogva járt haza,

az apukám kezében reggel
lándzsa volt, pisztoly, gps,
harci szekérről intett vissza:
– Ha megnősz, majd te is jöhetsz.

És aquincumi páncélosról,
meg űrfregattról sms-t
küldött, hogy a google-ba üssem
be ezt a régi szót: „szeretet”.

A facebookon egy Pál apostol
(exlégiós!) blogjában látom:
semmi vagyok szeretet nélkül
az aquincumi retrobálon.

És tart a farsang, meg a party,
energy-drinkkel a kezemben
fekszem el egy spéci hordágyon,
s ezt álmodom én egyre szebben:
Egy ágacska hajolna átal
az Égbe-ömlő kék Dunán.
Ez lennék én. Ki átemelne,
te őt ejtetted… Ave Caesar!
Hová száműzted az Apám?!