[2014. május]



az ágy olyan,
mint egy magánhangzók nélküli
recsegés.
a ruhám berekedt, nincs hangja,
nem tud szólni,
hogy ne vetkőztess,
mert egyedül megfázom.
a kávé is csak egy mondat,
amit nem tudok befejezni.
ezeket a reggeleket kétszer
kulcsra zárom,
mert attól félek,
hogy ősz helyett
megint csak reggel lesz.