Jó, hogy az emberek

Holtakról nevezik el az utcát,

A stadiont, a tereket,

Mert még minden lehet.

Itt állok az épületek árnyékában,

Mint egy Bacchus,

És látom, hogy újra nyár van.

Újra felejthetetlen napokat élsz.

Élőnek nevez Bacchus,

És velem tartasz a hintóban,

Amit egy oroszlán húz.

Zeng az örök dicshimnusz.

Tartom a hangot –,

Hadd tartsam ki hosszasabban,

Mint egy halott!

Én, nem csak én vagyok.