[Látó, 2009. október]

Égi rögökre
Távozik örökre
Kinek a vödre
Üresen világít

Kakukkfű várja
Gyermekkor szárnya
Mert már a szája
Ügyesen nem ámít

Marad a zsongás
Egymásba oldás
Ott ahol oly más
Minden mi számít