[2019. június]



tán azt hiszed hogy boldogok a némák:
nem ejthetik ki ördögi neved
tépjenek széjjel vihogó hiénák
ha nem töltöm az éjszakát veled
még azt hiszed az illatod a másé
hogy nem érinthet sóvár két kezem
válladon könnyű súly – a rőt palásté
s egy pillanatra újra létezem
már megremegsz ha feléd nyúlok némán
már libabőrös lesz a két karod
és tudom hogy most úgy nézel rám mélán
hogy kegyetlen leszek ha akarod
    a józan ész örökre el van űzve
    csak könyv vagyok – lidérces elme műve