A szerelmet a zöld gyepen, ahol
feledtem nyugisan a testem, amikor
áldás és átok utolér, ahol
minősítések viccesek, ahol
a költőasszony házában
alkonyatkor,
ágyában, asztalánál,
burokban mindig, amikor, ahol,
állnak hársfák is, ugyanúgy, ahol
levelek susognak, ugyanúgy, ahol,
mint abban a májusban, amikor
szerelem hiánya fájt nagyon, amikor
szerelem búcsúzása, vodka, bor.

Lábam jár, szemem néz még, amikor
nem tudom, ki lakik a házban, ahol
életén áldás-e vagy átok, amikor

a háromszög egyik csúcsa
már szinte kihámozódott
a mítoszokból, ahol, amikor
napfény kegyetlenkedik,
ajtóban kutya szobra
és odalenn a város, ahol

megérdemeljük magunkat, amikor
megérdemlem magamat, ahol.