[2011. március]


 


beszélni nem merünk, és hallgatunk,
míg egy igéző szempár lopva stíről,
ahelyett, hogy bedobnánk mi magunk.


Úgyszintén nem dicsekszünk (max. utólag),
ha különvéleményt vállalni kell,
csak a „mi lett volna, ha” sorok folynak
helyette – s megelégszünk ennyivel.


Mert megfelel a többes szám, a falka,
nem bánt a könyv sem, ha nem olvasott;
ha nem megy spontán, menjen készakarva,
hanem csupán a mentség volna sok.


Hát lépjünk, nehogy a számlát benyújtsák
majd az elszúrt évek s az életúntság.