[2018. június]



Akarok valami súlyosat,
törékenyet és megemészthetetlent,
a komolyanvehetetlenségig komolyat,
néha könnyűt, néha pótolhatatlant,
néha puhát és dühítőt,
az összeroppanásig, a fejfájásig, a felröhögésig,

vadregényesen fájdalmasat és elviselhetetlenül szépet,
zsibbasztót, homályos fotókra és
tengerpartokra és bor mellé és orvosi várókba valót,

akarok valami banálisat, ami húz és mozgat,
aminek hangja a Nap és árnyéka az idő,
akarok valamit, amiről dolgokat mondhatok,

akkor is, ha nem igazak,
akkor is, ha semmi köze hozzájuk – – –
akarok valamit, ami leül,

akarok valamit, ami kipirul,
akarok valamit, ami iszik egy korty vizet,
akarok valamit, aminek szája van,

amit ha meglátok, éhes leszek,
valamit, ami a gyomromban járkál,
akarok valamit, ami nem tud aludni miattam,

akarok valamit, ami üzenet, tériszony,
azúr lángkorona, hajnali riasztó,
akarok valamit, ami felül,

akarok valamit, aminek az ismétlődése
többletjelentést feltételez, akarok valamit,
aminek az ismétlődése többletjelentést

feltételez, akarok valamit, aminek az ismétlődése
kizárt, csak feküdni lehet,
hogy megvan minden,


és semmi más.