Szavakat keresek, éjszaka a kezedet az ágyban. 

Összegömbölyödve fekszel, mozdulatlanul. 

Magadba zárulsz. Nem érted, mi hiányzik nekem, 

amikor minden evidens. Hiszen itt vagy. 

Nem látja a tükröződő üveglapot, megpróbál

átrepülni abba a másik tájba. 

Egy rokonoddal telefonálok, elcsevegünk, 

te is szóba kerülsz. Elhagyom a bőröndömet, 

nincs idő visszamenni érte, indul a gépem. 

Felébredek, nem tudom, hol vagyok, 

nem tudom, kivel beszéltem.

Valami fénylik odaát. Az érzelmeket a test 

irányítja, lendül a pulzus, ütközés, zuhanás.

Belesüllyedek a sebességbe, nincs mit tenni,

hagyom, vigyen tovább. Majd máskor 

ellenállok, visszafelé megyek az utastéren át.

Tudom, hogy hiába szorítom a kezed. 

Tudom, hogy az érintés nem szeretet.