Nyerges Gábor Ádámnak

 

A felejtés idomít, olyan virtuális képek

jelennek meg a szemed előtt, amiket szeretnél

nem megtörténtként megőrizni egy tág kirakatban;

 

a szembesítés konzervál, a félelem tisztára

glancolja a csizmát, a hóemberbe rejtett remény

elolvad, a hóemberrel együtt, így menekülve,

 

megkerülve a titok látszatát, a takarásban

lévő fal, ahova tükröt helyezett el a mester,

félreértésekre ad okot, üres látnivaló.

 

A sunyi titok bizonyíték hiányában vájkál,

tisztes sajtkukac a svájci sajt semlegességében.

 

Könyveken áll a tudás, mint lucaszéken a költő,

hogy letörölje a könyvespolc tetejéről a port.