[2015. március]

---

„DAS LÄSST KEINEN KALT”

cicanadrág a csatornafedélen
ül a betonoszlopnak mesél
a játszótér közepén villanypásztor
annak mondja el a titkát a fülébe
teszi a kezét kis kagylót
csinál az oszlophoz oda
suttogja mindjárt karácsony
hogyhogy nincs senki
a parkoló üres autó
a másik végig mozdulatlan
a nagyobb a magasabb
a haja hosszabb a botnak
amit felkapnak ő viszi az elejét
a másik lába volt az oszlop
összekeveredett a cicanadrág
mégse hozzá beszélt az oszlophoz
annak mondta el a titkát
arról a másikról a hosszabbról
aki mindig elöl megy aki viszi


„ZUHAUSE IST ALLES SUPER, MANN!”

itt az asszonyok
le nem aratott kukoricák
megfeketedett napraforgók
a bokrok nem tárnak szét
felfelé törnek
a fák sorban és közel
nincsenek oldalhajtások
a partnál nincs vészjelzés
közel az út a folyón
át lehet gyalogolni
a szoknyájuk az utak között
nem is mély nem is látszik
az út is belemegy
a lejtőn bele a köténybe


„TÜR AUF, TÜR ZU”

apa mosdik
anya főz
idegenek az ajtóban
zümmög az éji bogár
kint a tücsök
idegenek az ajtóban
ember nem szól itt
amikor menekülnek
kakassziréna fütyül
rajt’ maradt a fazék
kiforr kiürül
anya apa
idegenek


„WEAR YOUR HEART ON YOUR SKIN”

csiklandoznak a buszon
már nem gyerekek elhibázzák
az egyik elhibázza és rosszul lesz
másik képet másik keretet
húz e köré a busz köré
hibajavítóval lemázolja a fejeket
új kifejezéseket lehet most húzni
ezek a szereplők sápadtak
pacafejükön nincs kontúr
beleolvadnak a buszba
ahol veszekednek a többiek
nem gyerekek már
nem csiklandoznak
már látják a többieket