Szorongj, ez itt a szemmagasság,

ez egy indonéz átok, fülembe zümmög,

erkélyen alszom, és túl hideg van, 

kocsit törnek fel lent az utcán. 

A háztetőszint őszi színözönben,

ezt álmodom, hogy így beszélek, 

zajlik a folyó nappalidban, lakás, 

magamra engedjem jégtábláidat?

Az erkélyajtó zárva van, de közben 

piros kocsit törnek fel lent az utcán, 

ketten csinálják, az egyik csak őrszem, 

nézz fel, őrszem, én észrevettelek!

Bíznod kell bennem egészen, őrszem,

ha ajtót nyitok a benti víznek, őrszem,

egészen hozzám, fel a vízesésen,

felúszhattok az erkélyemre, őrszem.

A háztetőszinten túl hideg van, 

az utcán egy kocsit törnek fel éppen.

Hibázol, őrszem, folyton körbenézel!

Fülembe zümmögsz, és te sem vagy ébren.