[2021. január]


ahogy az eső homokot mos ki a kövek közül
a résekbe giliszták másznak
gyűrűs testük épp kitölti a hézagokat
azt hallottam ha kettévágod
a felek külön-külön is képesek önálló életre

a bátyám ollóval hasította szét őket
persze sosem másztak el
darabjaikat a nedves homokba gyúrtuk
és visszatömtük a járólapok közé

*
nem szerettem volna a föld alá költözni
a kövek durva felülete
érdesre horzsolja vállaim
vágj le magadról mielőtt felsírok
könnyem megtölti a hézagokat
szánk megtelik sós vízzel
fejünkre homokot szórnak
amint kimászom innen
úgyis megvakít a napfény

a bátyám ollót ad a kezembe
azt hallottam a kettészakadt testek
külön-külön is képesek önálló életre