[2011. május]



 


még csak el sem búcsúzott
pár sort se hagyva ment el
teljesen egyedül maradtam


mint egy kisúrolt bél melyet
egy nap halállal töltenek
rosszabbul nem is járhattam volna


most mihez kezdek írnokságon
kívül nem értek semmihez
nemcsak a legjobb barátom volt
őrangyalom is egyben jól
tudom a költő nem hal meg
egyszerűen fölszáll a köddel


mit se tehetek ellene
hogy részem lett volna benne
nem hiszem szégyellnivalóm


nincs semmi olyat nem követtem el
tavam nád nőtte be nem akarok
meghalni még élni szeretnék


ötven együtt eltöltött év
hány napra évre lesz elég
összehívom anélkül hogy konzultálnék


föloszlatom az én társaságot
máris élénkebben figyelek
merre induljak hova lépjek