[2014. július]



FOGADÓIRODA

Annyira közönyös ez a vers, hogy
már rímelni is lusta.
Én is lusta vagyok már rímelni...
de erre nem is lehet szakszerűen.
A bátyám szólt, hogy kész a puliszka,
ezért rövidre fogom a mondandóm.
Tudod, hogy engem nem zavar.
Mindenki megérdemli a boldog befejezést.
De mivel egy komisz versbe rímet könnyebb írni,
egy hónapot adok nektek, ki akar fogadni?

ARANYSÁRKÁNY KÖZBEN

„Böske valami gyároshoz. Mariska egy tanárhoz, Székesfehérvárra, Terit egy jegyző vette el. Gizit, a legkisebbet tavaly kérte meg a bátyám.”
– De mi lett az ötödikkel, te kurva?!

SZALAGAVATÓ

Gyere közelebb.
Mé? Há me mé ne?

Sejted már, hogy nincs mit mondanom;
De megigazíthatod a szalagom.
Olyan halványkék. Azt didergi, vége.

Az csak egy félsoros epigramma.
Az olcsó kitűző szétesett, s szaladna.
Valamit majd mondanom kéne...

Gyere közelebb.

ILLÚZIÓ

Hamis szivárvány,
Szerelmes szemlencsének
A színhibája.