„A rendőrség bűnvádi eljárást indított 

a 19 éves lányt széttépő medvét lelövő vadászok ellen.” 

Betoppan a herceg, pompás férfi, 

bomba nőre vágyik, legyen szőke 

vagy vörös, divatos kis bögyös,

helyzete, ha lehet a szikla bérce, 

mert az akció ott mehet végbe. 

A sárkány álljon készen a harcra, 

ugyanakkor ne szálljon magasra.

Apró termet a bátor dalia, 

akit nem emel ima vagy paripa.

De a földön döngöl ő, ha kell 

köpcös kis dörgölő, kardjával 

vág az untalan, menekülj, bestia,

menekülj, esélyed úgy, ha van. 

S hogy a győzelem nem hiába

történt, szerelmes, így önként,

s lám, elkésett a hősi tett, 

addigra a lány már mennyei 

sereget erősített, s így csalódva, 

csendesen tér haza, fülébe nem 

cseng köszönetet a vágyott ara,

s hirtelen őrök toppantak elébe, 

a sárkánynak volt egy meglepetése. 

Törvényre vitte ezt az ügyet, 

s ha volt ilyen süket verekedni,

hát most kezdhet a szeme is 

kerekedni, mert most lett divat

a vádirat. Nem herceg ő, hanem 

mészárosféle, nem a segítség a fontos, 

hanem önnönmaga dicsősége, s ezt 

hallva tanakodtak a csiszi-csoszi papok, 

s hét nap után így alakultak a lapok. 

Királyságunk sárkánya áldozat, 

s hiába ölt közülünk már sokat,

élete fontosabb, mintsem a víg élet, 

s büntetésként a következő az ítélet; 

ezután a herceg a fogság hercegnője, 

kinevezve mellé a bestia az őre, 

s címe, vagyona mind az áldozaté

s egypár százaléka pedig a főpapé. 

Azóta a herceg búsan dúdolja

a vesztesek örökölt dalát, hisz 

rútul csődbe hősködte saját magát.