[2015. augusztus-szeptember - SZÍNHÁZLÁTÓ]

---

FÉLELMETES

SZEREPLŐK:

JÁNOS, kísértet
PÁL, kísértet
LINDA, kísértet
MARI, kísértet
FRANÇOIS, kísértet
ANDRÉ, élő

Havas temető, éjfélkor. Egy régi kőkereszt körül kísértetek gyülekeznek: János, Pál és Linda.

JÁNOS Kedves barátaim – kísértetek! Félelmetesen jó estét kívánok!
PÁL Baljós éjféli órát mindenkinek! Örülök, hogy látlak, Linda. Még mindig hullajól nézel ki.
LINDA Csákány.
JÁNOS Barátaim! Fontos dolg… Pali, eltakarod az asztráltestem.
PÁL Bocs. (Félreáll János elől.)
JÁNOS Barátaim, fontos dolgot kell megbeszélnünk. Azért hívtalak össze, mert otthonunkat, e rémesen kietlen temetőt veszély fenyegeti.
LINDA Nem szép dolog temetőt mondani, János!
JÁNOS Tessék?
LINDA Már évek óta nem használjuk ezt a szót. Sértő.
PÁL Úgy van. Helyette sírkertet mondunk.
JÁNOS Tudom, Pali. Tehát: sírkertünket…
LINDA (közbevág) Ti melyik világon haltok? A „sírkert” bántó, mert arra utal, hogy mi itt vidáman kertészkedünk… holott szenvedő, itt ragadt lelkek vagyunk! Már rég nem így mondjuk.
JÁNOS Akkor hogy mondjuk?
LINDA Nyitott elhantolási létesítmény.
JÁNOS Jól van. Nyitott elhantolási létesítményünket…
PÁL (közbevág) Nemzeti nyitott elhantolási létesítményünket, hogy pontosak legyünk. Ugye, Linda?
LINDA Igen, ez a nemzeti purgatórium által ajánlott korrekt szóhasználat.
JÁNOS De miért nem mondhatom a dolgokat azoknak, amik?
LINDA A „temető” meg a „sírkert” szavak használata legalább olyan durva, mintha azt mondanád a miniszterelnökre, hogy „hímivarsejt”.
PÁL Akkor mit mondunk a „hímivarsejt” helyett?
LINDA Micsoda kérdés? Ezt mindenki tudja! Ugye?
JÁNOS Persze, persze. Tehát, a lényeg: nyit… nemz… hogy van? Igen. Nemzeti nyitott elhantolási létesítményünket… veszély fenyegeti!
PÁL Milyen veszély?
JÁNOS Napok óta rémálmaim vannak tőle.
PÁL Hogy lehetnek egy kísértetnek rémálmai?
JÁNOS Engem is meglepett. Folyton azt álmodom, hogy élek.
PÁL Rettenetes.
JÁNOS Ráadásul hajléktalanként.
LINDA Ez megalázó.
JÁNOS Ugye?
LINDA A szó megalázó! Nem mondhatod, hogy „hajléktalan”.
JÁNOS Akkor mit kell mondani?
LINDA Mérsékelt vagyongyarapítási lehetőségekkel működő és családi tűz­helyileg előnytelen helyzetben élő személyt.
JÁNOS Remek. Elmondhatom végre, miért hívtalak össze?
PÁL Mindnyájan ezt várjuk, János.
JÁNOS Mi vagyunk itt a legrégebben kísértő kísértetek. Én mint e létesítmény éjszakai vezetője, ezennel kinevezlek benneteket a problémameg­oldó stábommá.
LINDA De mi a probléma?
PÁL Nem lehetnék inkább a keleti parcellák vezetője? Ha már kinevezé­sekről van szó.
JÁNOS Nem. A probléma nagyon égető, barátaim. Pillanat. (Kotorászni kezd a zsebében) Ezzel kapcsolatos gondolataimat papírra vetettem… Pontosabban nem én, hanem egy szellemíró. (Tovább kotorász) A rohadt halálba! A síromban felejtettem.
PÁL Hozd el, megvárunk.
JÁNOS Á, túl messze van a parcellám. Most sietnünk kell, mert mindjárt havazni kezd, és akkor nem látjuk egymást.
PÁL Minél inkább havazik, annál inkább hullajó.
LINDA Hú, de szellemes. Mindjárt életre röhögöm magam.
JÁNOS No, akkor megpróbálom fejből elmondani. (Köhint) Barátaim! Kísértet járja be temetőnket! Azaz nemz… mhm-mhm létesítményünket!
PÁL Ez nagy újdonság, János.
JÁNOS Várj, nem fejeztem be. Kísértet, igen, járja be, hm-hm létesítményünket. A bevándorlók kísértete!
Csend.
PÁL Ennyi?
JÁNOS Nagyjából.
PÁL Más nem volt abban a beszédben? Lábjegyzet? Vagy esetleg… mondanivaló?
JÁNOS Nem, ennyi.
Csend.
LINDA De milyen bevándorlókról beszélsz?
JÁNOS Meghalhatási bevándorlókról!
PÁL Meghalhatási bevándorlók?
JÁNOS Mi az, ti nem vettétek észre?
LINDA Mit?
JÁNOS Mióta halálos vírus pusztít az élők világában, tömegesen érkeznek hozzánk a kísértetek.
Csend.
LINDA És?
JÁNOS Hogyhogy és? Nektek ez jó? Titeket nem háborít fel?
PÁL De János, mi is ugyanígy érkeztünk ide annak idején.
JÁNOS Az több száz éve volt!
PÁL Azok voltak a szép idők. Emlékszel, mennyi lázadó parasztot vágtunk le?
JÁNOS Hajaj! Meg törököt.
LINDA Meg libát.
PÁL De még mindig nem értem, mi a baj az új kísértetekkel.
JÁNOS Az, hogy visszaélnek a helyzetükkel! Nem azért jönnek ide, mert nem mehetnének máshova, hanem mert itt jól érzik magukat.
PÁL Mi ezzel a gond?
JÁNOS Hát hogy… foglalják a helyet!
PÁL Milyen helyet? Egy kísértetnek nincs térbeli kiterjedése. Több millióan elférünk egy csigahéjban, és végtelen birodalom királyának képzelhetjük magunkat.
JÁNOS Igen, de… ezek mindenféle kórokozókat terjesztenek!
PÁL Ugyan már, csak az élők betegszenek meg.
JÁNOS Én vezetem ezt a rohadt temet… létesítményt, és ha azt mondom, hogy terjednek a betegségek, akkor terjednek. Ráadásul ezek állatokat is hoznak magukkal!
PÁL Nekem is van egy szellemkutyám. A síromon halt meg, úgyhogy ide temették őt is.
JÁNOS Az új kísértetek agresszívek! Nagyon durván bánnak mindenkivel.
PÁL Hogy ők durvák? Nem te süttetted meg Dózsa Györgyöt annak idején?
JÁNOS Nem akarsz elmenni az élet faszára most már az akadékoskodásaiddal?
LINDA János, egyetlen normális érvet mondj. Mi a baj ezekkel a kísértetekkel?
JÁNOS Az, hogy… elveszik a munkánkat!
LINDA A munkánkat? Nem is tudtam, hogy dolgozunk.
PÁL Mi a mi munkánk, János?
JÁNOS Hát a kísértés! Az, hogy megijesztjük az embereket!
PÁL Igaz.
JÁNOS No, ezek a meghalhatási kísérletek idejönnek, és elveszik ezt tőlünk. Rémisztgetik a koszorúrablókat, a sírgyalázókat és a szeretkezni beszö­kő idiótákat. Helyettünk! Múlt éjszaka megpillantottam egy alakot, aki horogkeresztet akart fújni az egyik sírkőre. Mire odaértem volna hozzá, három meghalhatási kísértet megelőzött.
PÁL Kellemetlen.
JÁNOS Ezt akarjátok? Munka nélkül maradni, és tétlen unalomban tölteni az örökkévalóságot?
PÁL Nem, dehogy.
LINDA Az unalom a legrosszabb dolog a világon. Meg Báthory Erzsébet házibulijai.
JÁNOS Ha nem teszünk valamit sürgősen, nyitott khm-khm létesítményünk menekülttáborrá változik!
LINDA De mit lehet tenni?
JÁNOS Meg kell akadályoznunk, hogy még több embert temessenek ide.
PÁL Hogyan?
JÁNOS Átváltunk nappali üzemmódba. Addig ijesztgetjük a sírásókat, papokat, sírjainkra leboruló unokákat és más rokonokat, míg senki nem mer belépni ide. Kénytelenek lesznek bezárni a temetőt. Bla-bla-bla létesítményt.
Csend.
LINDA Ez amúgy nem lenne rossz ötlet, de… te nappal akarsz kísérteni?
PÁL Ez eléggé unortodox.
LINDA És veszélyes. Ránk haragítod a Kísértetszövetséget. A végén még kiátkoznak vagy ilyesmi.
JÁNOS Nehogy már a Kísértetszövetség mondja meg, mit csinálhatok a saját otthonomban! Őket bízzátok rám, meg tudom oldani. Szóval, benne vagytok?
PÁL Végül is… ha tényleg meg tudod oldani a dolgot a Szövetséggel…
LINDA Egy próbát megér.
JÁNOS Helyes! Akkor reggel ugyanitt találkozunk!
Sötét. Ugyanott, reggel. A három kísértet nyugtalan.
LINDA Nem tetszik ez nekem.
JÁNOS Micsoda?
LINDA Olyan félelmetes ez a napvilág. Úgy érzem, mintha figyelnének.
PÁL (félénken körülnéz) Igen. Az ember szelleme nem tudhatja, milyen veszély leselkedik rá ebben a világosságban.
LINDA (félénken) Aha. Bármelyik pillanatban előugorhat valahonnan egy normális ember.
JÁNOS (erőltetett bátorsággal) Nem kell berezelni. Normális emberek pedig nincsenek.
PÁL Honnan tudod?
JÁNOS Még nem találkoztam eggyel sem.
PÁL Én sem találkoztam még széles szájú orrszarvúval, de attól még nem zárnám ki a lehetőséget, hogy létezik.
JÁNOS Ne térjünk el a tárgytól! Tessék a feladatra koncentrálni!
Csend.
PÁL (körülnéz) Lehet, hogy túl korán érkeztünk?
JÁNOS Nyugi, mindjárt itt lesz valaki.
LINDA Egy órája álldogálunk itt, és sehol egy látogató.
JÁNOS Csak most nyitották meg a kapukat.
LINDA Se sírásó, senki.
JÁNOS Majd jönnek.
PÁL Nem kezdhetnénk el nélkülük?
JÁNOS Mit?
PÁL A rémisztgetést.
JÁNOS Hogy akarsz te ebben a helyzetben rémisztgetni?
PÁL Így: húúúú, húúúú, húúúú!
JÁNOS De hogy a kurva halálba akarsz rémisztgetni, ha nincs itt senki, aki megrémülhetne?!
PÁL Jól van, csak egy ötlet volt.
LINDA (hirtelen, ijedten) Hallottátok ezt?!
PÁL Mit?
LINDA Valami reccsent!
JÁNOS Egy ág?
LINDA Lehet, hogy egy ember ólálkodik erre.
PÁL Futás! (Elszalad)
JÁNOS Állj, ne hülyüljetek már! Ezért vagyunk itt. Várjuk, hogy jöjjön egy élő.
PÁL (megáll, a távolba néz) Látok valakit!
JÁNOS Remek!
János és Linda odamegy Pál mellé.
LINDA Egy nénike.
PÁL Mindjárt itt lesz.
JÁNOS Ne feledjétek: ha ideér, a szart is ki kell ijeszteni belőle.
LINDA De olyan félelmetes.
JÁNOS Csak nem rezeltél be egy nénikétől?
LINDA N-nem.
JÁNOS No, akkor szedjük össze a bátorságunkat, és… bújjunk el! (Elindul)
PÁL Bújjunk el?
LINDA Csak nem rezeltél be egy nénikétől?
JÁNOS Sokkal hatásosabb, ha hirtelen ugrunk elő.
PÁL Ja, oké.
Elrejtőznek. Nem történik semmi. Lassan előjönnek.
LINDA (a távolba néz) Más irányba ment.
JÁNOS Nyomás utána! Szép lassan.
PÁL Nem is tudom, János…
JÁNOS Mit?
PÁL Ma nem igazán vagyok formában.
JÁNOS Nem vagy formában.
PÁL Igen. Szerintem jobban fel kellett volna készülnünk erre a rémisztgetésre.
JÁNOS De hát évszázadok óta ezt csináljuk! Jön egy ember, ráijesztünk. Most is ugyanez a feladat.
PÁL Igen, de azt éjszaka szoktuk csinálni, most meg világosság van.
JÁNOS És?
PÁL És most látszik, milyenek vagyunk valójában. Néhány pattogó izécske, aki hatalmasnak meg félelmetesnek akar tűnni. De nézz ránk, nincs rajtunk semmi félelmetes. Kicsik és jelentéktelenek vagyunk.
LINDA Ez igaz.
PÁL Köszönöm, Linda.
Csend.
JÁNOS Jó. Mit javasoltok? Öltsünk magunkra vámpírjelmezt, vagy mi?
LINDA A vámpírok mostanában olyan szexik.
PÁL Igen, egyáltalán nem félelmetesek. Semmi szükségem arra, hogy belém zúgjanak az élők.
LINDA Egy zombi-jelmez viszont működhet. Elvégre temetőben vagyunk.
JÁNOS Nem leszünk se zombik, se vámpírok!
PÁL Esetleg farkasemberek?
JÁNOS Nem! Mi kísértetek vagyunk! Nem adjuk fel az identitásunkat!
PÁL Oké.
LINDA Tudjátok mit? Felvehetnénk egy hosszú fekete parókát!
JÁNOS Mint japán kollégáink?
LINDA Aha.
JÁNOS Nem jó. Japánok sem vagyunk. Próbáljátok máshonnan megközelíteni: mitől félnek legjobban az emberek?
LINDA A narancsbőrtől?
PÁL A gyerekvállalástól?
JÁNOS Ne ilyen elvontan gondolkodjatok.
PÁL Megvan! Az adóellenőröktől!
JÁNOS Erről van szó! Hát mégsem teltek el hiába az együtt töltött évszázadok, ragadt rád valami.
LINDA Szóval öltözzünk adóellenőrnek?
JÁNOS Igen. Meg tudod csinálni?
LINDA Persze. Báthory Erzsébet varrónője voltam, simán elkészítem a jelmezeket.
JÁNOS Szuper. Most menjünk lefeküdni. Reggel legyen mindenki munkára kész, jelmezben, ahogy kell.
Sötét. Ugyanott, másnap reggel. A három kísérteten álarc.
PÁL Jön egy férfi!
LINDA Sokkal félelmetesebb, mint a nénike.
PÁL Engem kísértetiesen emlékeztet valakire.
JÁNOS Milyen nyugodtan sétál! Mintha nem is temetőben volna.
LINDA János!
JÁNOS Izé, nemzeti, tudjátok, létesítményben.
PÁL Odamenjünk hozzá?
JÁNOS Ne. Megvárjuk, hogy ideérjen, és Linda majd jól ráijeszt.
LINDA Miért pont én?
JÁNOS Mert te félsz a legjobban. Ez most a bátorság próbája.
LINDA Ne már!
PÁL Ebben van valami. Csak úgy győzhetjük le a félelmeinket, ha szembenézünk velük. Ha félsz a magasságtól, mássz fel egy toronyba. Ha félsz az oroszoktól, hívd be őket.
JÁNOS Pontosan. Itt is van, tessék félelmetesen viselkedni!
PÁL Hú.
Megjelenik André, nyugodtan elsétál mellettük. János megböki Lindát, de Linda tagadólag int. János odaáll André elé.
JÁNOS Már bocsánat, de nem látja, kik vagyunk?
ANDRÉ Excuse me?
JÁNOS Rohadt halálba. Ööö… áj… ööö…
ANDRÉ Sorry?
JÁNOS Áj… Hev jú szín… ööö?
ANDRÉ I’ve just noticed. But I wasn’t expecting you.
JÁNOS (Lindának, súgva) Gyere már!
LINDA (odamegy Andréhoz) Jó napot!
ANDRÉ Good morning. I’m sorry but… were you expected? Had you made an appointment?
LINDA Nem tudom, mit mond. Tolmácsot szeretnék kérni.
André elmosolyodik, és kisétál. Csend.
PÁL Mondtam én, hogy a világosság nem jó.
LINDA Igen. Sötét jó, világosság rossz.
PÁL Napvilágnál nem félnek tőlünk.
LINDA Csak kinevetnek.
PÁL Ezt érdemeljük? Ennyi évszázadnyi kísértés után? Most mondd meg, János!
JÁNOS Szó sincs róla. Létesítményünk többet érdemel!
LINDA Akkor mit javasolsz?
JÁNOS Folytatnunk kell a harcot!
PÁL Nekem nincs sok kedvem hozzá.
JÁNOS Akkor is folytatjuk!
LINDA Nekem sincs.
JÁNOS Nem érdekel! Ti vagytok a problémamegoldó stábom, kötelességetek folytatni!
LINDA Kötelességünk?
JÁNOS Addig nem nyugszunk, míg ezt meg nem oldottuk! Különben az idegenek jól fogják érezni magukat nálunk. Itt senki nem érezheti jól magát! Ez a kísértetek álláspontja!
LINDA Jön valaki!
JÁNOS Futás! Mármint, bújjunk el, és okozzunk meglepetést!
PÁL Jó, most az egyszer.
Elbújnak. François jön sétálva. A három kísértet előugrik.
JÁNOS, PÁL, LINDA Hú!
FRANÇOIS Hú nektek is. Mi újság?
JÁNOS (a többieknek) A rohadt halálba. Ez a Kísértetszövetségtől jött.
FRANÇOIS Mit csináltok itt nappalnak idején?
JÁNOS Semmit. Mi csak úgy…
FRANÇOIS Csak nem éppen Szövetségünk egyezményét szegitek meg?
JÁNOS Szó sincs róla. (Darálva) Mi itt mindnyájan egy kísértetként és a lehető leghatározottabban ítélünk el minden, a Kísértetszövetség normáival összeegyeztethetetlen akciót, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy Szövetség értékeivel ellentétes megnyilvánulásokat visszaszorítsuk, és létesítményünket a kísértet-egyezmény szellemének megfelelően lakjuk be.
FRANÇOIS Ezek szerint nem igaz a hír, hogy átváltottatok nappali üzemmódba.
JÁNOS Dehogy! Ezt csak rosszindulatú kísértetek terjeszthetik, akiknek egyetlen örömforrása, hogy gyalázza a temetőnket!
FRANÇOIS A micsodát?
JÁNOS Bocsánat, a… nyitott… Megkérdezhetem, mi járatban errefelé?
FRANÇOIS Szegény bevándorlóitokat szeretném meglátogatni.
JÁNOS Ó.
FRANÇOIS Nem könnyű a helyzetük.
JÁNOS Nem, egyáltalán. Nagyon nehéz a helyzetük.
FRANÇOIS Az a szörnyű járvány, ami az élők között dúl, borzalmas pusztításokat végez. Szegények haláluk után is szenvednek tőle.
JÁNOS Igen, szegények. Tragikus.
FRANÇOIS Szeretnék meggyőződni róla, hogy szegény bevándorlók a lehe­tő legjobb ellátásban részesülnek, és hogy itt bárki nyugodtan kísérthet.
JÁNOS Itt mindenki jól érzi magát.
FRANÇOIS Ezt örömmel hallom. (Indul, majd megáll) De ugye tudjátok, hogy ha nappali kísértésre akartok áttérni, számítanotok kell a Kísértetszövetség szankcióira?
JÁNOS Tudjuk, persze. Meg sem fordult ilyesmi a fejünkben.
FRANÇOIS Helyes. További hullajó éjszakai műszakot! (Kimegy)
Csend.
PÁL Jól megmondtad neki, János. Ilyen kemény fellépésre van szükség a Szövetséggel szemben.
LINDA Megmutattad neki, hogy a mi otthonunkban mi parancsolunk.
JÁNOS Ti itt ironizáltok, amikor ekkora a veszély?!
LINDA (sóhajt) Menjünk aludni.
PÁL Mehetek veled, Linda?
JÁNOS Aludni akartok, amikor még nem oldottuk meg a meghalhatási bevándorlók problémáját?!
LINDA Mégis hogy akarod megoldani ilyen körülmények között?
JÁNOS Nem nyugodhatunk, míg véghez nem vittük a tervet!
PÁL Jön valaki!
JÁNOS Nyergeljünk, barátaim, a szent cél érdekében!
LINDA Hát jó. Utoljára.
Elbújnak. Érkezik Mari. A három kísértet előugrik.
JÁNOS, PÁL, LINDA Hú!
MARI Hú nektek is. Mi újság?
PÁL Ezer csákány és szívlapát! Ez Mari!
JÁNOS Mari, te közülünk való vagy. Mit keresel itt ilyenkor?
MARI Készülök a nagy útra. Követem a többieket.
LINDA Milyen nagy útra?
MARI Megyek én is az őshazába.
JÁNOS Levédiába?
MARI Mi a kísértetek őshazája, gyerekek?
A többiek vállat vonnak.
    Köd, sötétség, ódon kastélyok, misztika…
A többiek vállat vonnak.
    Szar kaja…
PÁL Anglia?
MARI Bingó. Mindenki ott van már, megyek én is a többiek után.
JÁNOS Milyen többiek után?
MARI Ti melyik világon haltok? Nem látjátok, hogy kiürült az egész hely? Csak ti maradtatok.
Csend.
LINDA Csak mi maradtunk?
JÁNOS Ez nem igaz! Hemzseg a temető a bevándorlóktól.
MARI Azt hiszitek, itt akarnak maradni? Az első adandó alkalommal lelépnek ők is jobb vidékek felé. Na, csákány, gyerekek! (Kimegy)
PÁL Várj! Miért ment el mindenki?
JÁNOS Nem ment el senki!
LINDA János, ha jobban belegondolok, tényleg csak mi vagyunk már.
JÁNOS Nem igaz! Tele van a temető!
PÁL Nekem meg a tököm van tele. Szevasz.
JÁNOS Barátaim! Együtt megállítjuk a meghalhatási szarháziakat, akik bajt és veszedelmet hoznak ránk!
PÁL (Lindának) Megyünk?
LINDA Angliába?
PÁL Aha.
JÁNOS Nagyon határozottan világossá tesszük számukra, hogy…
Pál és Linda elindul.
    …hogy létesítményünk nem válhat a meghalhatási bevándorlás célpontjává, és… és…
Pál és Linda már majdnem eltűnik.
    Várjatok! Mennyit kértek?
PÁL Tessék?
JÁNOS Mondjatok egy funkciót, egy… területet, amire vágytok, bármit.
LINDA Minek?
JÁNOS Mi a legnagyobb vágyad, Linda?
LINDA Mindig érdekelt a belsőépítészet. Egyszer majd művész szeretnék lenni.
JÁNOS Rendben, te leszel a legnagyobb! Sőt, mától te mondod meg, ki a művész, és ki nem az! Pali! Akarsz a külkapcsolatokért felelni? Akarod vezetni a keleti parcellákat?
PÁL Igen. Miért?
JÁNOS Olyan beosztást kaptok, hogy mindenki be fog fosni tőletek. Hatalmat adok nektek!
LINDA Jó, de mit kezdjünk a hatalommal egy kiürült nemzeti nyitott elhantolási létesítményben?
JÁNOS Azt mondom én: inkább legyünk főnökök itthon, ha üres is… mint huszadrangú, lenézett lidércek külföldön!
Csend.
PÁL Van ebben valami.
LINDA Végül is… nem is tudok olyan jól angolul.
JÁNOS Csak egyetlen dolgot kell tennetek. Harcoljatok velem!
PÁL Jó.
JÁNOS Menni fog?
LINDA Persze. Ki a bevándorlókkal a temetőnkből!
JÁNOS Ez a beszéd!
PÁL Nem akarunk tőlünk eltérő háttérrel rendelkező kísérteteket látni! Tűnjenek innen a meghalhatási bevándorlók!
JÁNOS Kifelé!
PÁL, LINDA, JÁNOS Kifelé! Kifelé! Kifelé!

Vége




EZEK ÁLLATOK

SZEREPLŐK:

ANTILOP
CICÓ
RÓKA
STRUCC
TEVE

Sivatag. Teve, Strucc, Antilop és Róka egy hajdani oázisban, egy kiszáradt fa mellett ücsörögnek.

TEVE Régen azért minden jobb volt.
STRUCC Igen, régen jobb volt minden.
ANTILOP Bizony, minden sokkal, de sokkal jobb volt régen.
RÓKA Mikor régen?
TEVE Amikor még minden másképp volt.
STRUCC Amikor még nem úgy álltak a dolgok, mint most.
ANTILOP Amikor a dolgok sokkal jobban álltak.
RÓKA Ebben a sivatagban élünk, mióta az eszünket tudjuk. Mi volt más régen?
TEVE Az, hogy minden jobb volt.
STRUCC Igen, régen jobb volt minden.
ANTILOP Bizony, minden sokkal, de sokkal…
RÓKA (közbevág) Jó, jó, de most mi a probléma? Éhesek vagytok?
TEVE Persze hogy éhesek vagyunk.
STRUCC Még szép, hogy éhesek vagyunk.
ANTILOP Mindnyájan nagyon éhesek vagyunk. Te talán nem?
RÓKA Nagyon éhes vagyok, de mindig is szenvedtünk az élelemhiány miatt. Ez a baj? Vagy történt valami?
TEVE Épp ez az. Itt nem történik semmi. Élünk vagy halunk, nem érdekel senkit.
STRUCC Még a szafari-útvonalak is elkerülnek.
ANTILOP Már nem is vadászik ránk senki.
TEVE Se ember, se állat.
STRUCC Igen, se állat, se ember.
ANTILOP Bizony, se, se.
RÓKA Ez a bajotok? Hogy nem vadásznak ránk?
TEVE Régen legalább volt mitől félni. Jöttek a vad hordák, és végigsöpörtek rajtunk.
STRUCC Aztán jöttek a területekért vívott háborúk.
ANTILOP Meg jöttek az emberek, akik összefogdostak, és bőrünkből használati cikkeket készítettek.
TEVE Aztán jöttek a dúlt keblű állatok.
STRUCC Majomkenyérfa-poéták.
ANTILOP Jöttek a szarból.
TEVE Régen akkora terhek voltak, melyeket a magamfajták sem tudtak elviselni.
STRUCC Igen, régen voltak súlyos gondok, melyek láttán a homokba dughattuk a fejünket.
ANTILOP Bizony, volt kitől megrettenni, és volt kiket utálni. Régen.
TEVE Ma már csak a szomjúság és éhség miatt panaszkodhatunk.
STRUCC Meg egymás miatt. De már ez is a múlté.
ANTILOP Bizony, már abba is beleuntunk, hogy egymást utáljuk.
TEVE Oly sokáig utáltuk egymást, hogy végül elkezdtük utálni, hogy utáljuk egymást.
STRUCC Aztán elkezdtük utálni, hogy utáljuk, hogy utáljuk egymást.
ANTILOP Aztán ezt is megutáltuk.
TEVE De annyira értelmetlen így az élet…
STRUCC Igen. Céltalanok lettünk.
ANTILOP Bizony, szükség lenne valakire, aki utat mutat.
TEVE Aki új célt ad.
STRUCC Igen. Aki megmondja, mit kell tennünk.
ANTILOP Bizony. Aki kivezet bennünket ebből a reménytelen jólétből.
RÓKA Úgy értitek, hogy egy vezetőre lenne szükség?
TEVE Egy erőskezű vezetőre.
STRUCC Igen. Egy ellentmondást nem tűrő uralkodóra.
ANTILOP Bizony. Egy királyra.
RÓKA Ó. Hát miért nem ezzel kezdtétek?
TEVE Talán ismersz valakit, aki alkalmas a feladatra?
RÓKA Igen.
STRUCC Ki az?
ANTILOP Ki az?
RÓKA Én!
Csend.
TEVE Hogy te?
RÓKA Igen. Én szívesen vezetlek benneteket.
STRUCC Mégis hogy gondolod?
ANTILOP Te sivatagi róka vagy.
TEVE Igen, sivatagi. Közülünk való, úgymond.
RÓKA De a határon túlról érkeztem. Megvan bennem a szükséges becsvágy és dicsőségszomj.
STRUCC És azt hiszed, hogy ettől máris nagykutya lehetsz?
ANTILOP Örülj, hogy befogadtunk a klikkbe.
TEVE Befogadtunk, annak ellenére, hogy nem vagy vegetáriánus.
STRUCC Annak ellenére, hogy kis vidéki suttyó vagy.
ANTILOP Annak ellenére, hogy nincs megfelelő panaszkultúrád.
TEVE Legfennebb parasztkultúrád, az van neked.
STRUCC Igen. Vörös nyakú paraszt vagy, aki megpróbál pozíciót szerezni az elit társaságban.
ANTILOP Bizony. Aki megpróbál helyet könyökölni magának. De sosem fogsz felérni hozzánk.
RÓKA Éppen ezért szeretnék uralkodni rajtatok. Meg akarom mutatni, hogy jobb vagyok nálatok.
TEVE Kár a gőzért, Róka. Sosem tudnánk királyként kezelni téged.
STRUCC Nekünk olyan uralkodó kell, akit mindhárman elfogadunk.
ANTILOP Vagy legalább ketten a háromból.
RÓKA Hát jó.
Csend.
TEVE De ugye nem veszed nagyon a szívedre?
RÓKA Nem, nem.
STRUCC Tudod, nekünk igazán fontos a minőség, és te, hát, hogy is mondjam…
RÓKA Persze, persze.
ANTILOP De ettől még nyugodtan uralkodhatsz. Jelentéktelen zsírosparaszt állatokon például.
RÓKA Aha, nyilván.
TEVE Tudod, nekünk idegen király kell.
STRUCC Aki nem akar közénk tartozni.
ANTILOP Hanem elvárja, hogy mi tartozzunk hozzá.
RÓKA Értem. Nos, van megoldás erre is.
TEVE Tényleg? Micsoda?
RÓKA Madarat küldünk szerte a sivatagba.
STRUCC Milyen madarat?
RÓKA Repülő madarat, aki röpcédulákat szór mindenfelé. Rajta egy üzenettel: „Sivatagi állatok uralkodót keresnek.” Szerintem tódulni fognak a jelentkezők. Hülye, aki nem ragad meg egy ilyen lehetőséget.
ANTILOP Hm. Ez nem is rossz ötlet.
TEVE Sőt, állati jó. De hogyan talál meg a jelentkező? Van címünk?
RÓKA A néhai oázis, a kiszáradt majomkenyérfánál.
STRUCC Jó, de szerintetek tényleg jelentkezni fog valaki?
ANTILOP Csak akkor tudjuk meg, ha kipróbáljuk.
RÓKA Akkor ezt elintézem. A jelentkezők közül pedig együtt kiválasztjuk az alkalmas állatot. Jó lesz így?
TEVE, STRUCC, ANTILOP Jó!
RÓKA De gondoljátok meg: biztos, hogy királyt akartok a nyakatokra?
TEVE, STRUCC, ANTILOP Biztos!
RÓKA Csak mert egy király sokba kerül. Miből fogjuk fizetni azt a sok luxust?
TEVE Olyan királyt választunk, aki számára nem a jólét, hanem a munka a prioritás.
RÓKA És mit fogunk tenni, ha kegyetlen lesz, és elnyom bennünket?
STRUCC Manapság a királyok nem nyomják el az alattvalóikat.
ANTILOP Csak lovaggá ütik őket.
TEVE Meg integetnek nekik.
STRUCC Erkélyről mutogatják nekik az utódaikat, és mosolyognak, ha fényképezik őket.
ANTILOP Kivéve, ha meztelen fotót készítenek, mert akkor beperelik őket.
RÓKA És mit csinálunk, ha túlszaporodik?
TEVE Hogy mit csinál?
RÓKA Ha több uralkodó lesz itt, mint alattvaló.
STRUCC Hát, ez eddig is így volt.
ANTILOP Igen, ez a rossz a demokráciában.
TEVE Szörnyű, hogy itt mindenkinek van szava.
STRUCC Igen, és mindenkié ugyanannyit ér, sajnos.
ANTILOP Bizony. Kivéve persze a feltörekvő parasztokat.
RÓKA Persze, nyilván.
TEVE Unjuk már az egyenlőséget.
STRUCC Meg a szabadságot.
ANTILOP Meg a mindenféle véleményeket.
RÓKA Rendben. Akkor munkához látok, és találkozunk a királyválasztáson.
Sötét. Ugyanott, később. Teve, Strucc, Antilop és Róka egy sorban ül, velük szemben hever egy oroszlánkölyök, Cicó.
TEVE Mi a neve?
CICÓ Cicó.
STRUCC Hogy mondta?
CICÓ Cicó.
ANTILOP Cicó… és még?
CICÓ Cicó. Így szólítanak otthon.
RÓKA Egy királynak azért ennél több névvel kell rendelkeznie. Más neve nincs?
CICÓ Cicó… ööö… király. Cicó király.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Nagyszerű!
RÓKA Származása?
CICÓ Macskafélék családja. Elevenszülő alosztály, ragadozók rend.
RÓKA Esetleg a vérvonaláról ha mesélne egy keveset.
CICÓ Fajtám a késő oligocén óta él a Földön. Őseim között találunk kardfogúakat, sörényeseket és éhenkórászokat.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Nagyszerű!
RÓKA Rendelkezik valamilyen arisztokratikus vonással?
CICÓ Lusta vagyok.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Nagyszerű!
RÓKA Ha trónra kerül, hogyan kíván vezetni bennünket?
CICÓ Vezetni?
RÓKA Hogyan osztja el a javakat, milyen törvényeket kíván bevezetni, egyszóval mire számíthatunk?
CICÓ Mindenki azt kapja, amit érdemel.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Nagyszerű!
TEVE (a többieknek) Úgy vélem, alkalmas a feladatra. Mit gondoltok?
STRUCC Abszolút alkalmas.
ANTILOP Ez kétségtelen.
TEVE Azt mondta, mindenki azt kapja, amit érdemel. Végre egy konkrét, kézzelfogható ígéret.
STRUCC Igen, ez végre nemcsak a levegőbe beszél.
ANTILOP Bizony, régóta várjuk, hogy végre mindenki azt kapja, amit érdemel.
RÓKA De honnan tudjátok, hogy az ő véleménye egyezik a tietekkel arról, hogy ki mit érdemel?
TEVE Te megkérdőjelezed a királyunk ítélőképességét?
RÓKA Még nem a királyunk.
STRUCC Te megkérdőjelezed a királyunk király mivoltát?
ANTILOP Ez felségárulás!
RÓKA Nem erről van szó, de nem kéne mégis meghallgatni a másik je­lentkezőt is?
TEVE A keselyűt?
STRUCC Minek?
ANTILOP Mit tudhat egy keselyű?
RÓKA A jelentkezési lapja szerint többévnyi tapasztalata van hulladék-eltakarításban, demográfia-ellenőrzésben…
TEVE Nevetséges.
RÓKA És jól mutat a portréja pénzérméken meg zászlókon.
STRUCC Semmi szükség rá.
ANTILOP Cicó a mi királyunk.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Cicó a mi királyunk!
RÓKA Hát jó. (Cicónak) Hallotta, fenség. Mától ön a sivatagi állatok királya. Éljen a király!
TEVE Éljen a király!
STRUCC Igen, éljen a király!
ANTILOP Bizony, éljen a király!
TEVE, STRUCC, ANTILOP Éljen a király!
CICÓ Éljek!
Csend.
RÓKA Mi az első intézkedése, fenség?
CICÓ Azt hiszem, alszom egyet.
TEVE Bölcs döntés! Rendkívüli uralkodói kvalitásokra vall!
STRUCC Alig lett király, máris tudja, mit kell tennie!
ANTILOP Mi addig mit tegyünk, fenség?
CICÓ Róka itt marad velem. Jó nagy farka van, tud vele legyezgetni.
TEVE Nos… nálunk nincsenek már legyek, fenség.
STRUCC Többségüket elüldöztük vagy elpusztítottuk.
ANTILOP Azóta is elvárják, hogy folyton bocsánatot kérjünk tőlük.
CICÓ Nem a legyek miatt kell, hülyék, hanem ventilátor helyett. Gyere, Róka. Ti meg mit álltok itt? Hagyjatok magamra!
TEVE Esetleg…
CICÓ Mi az?
STRUCC Nem tehetnénk mi is…?
CICÓ Hogy?
ANTILOP Nem lehetnénk mi is valamiképpen szolgálatára, fenség?
CICÓ Van nektek akkora lompos farkatok, mint Rókának?
TEVE Nincs, de… én árnyékot tudok tartani.
STRUCC Nekem vannak hosszú tollaim.
ANTILOP Én gyors vagyok. Hamar elhozok bármit, amire szüksége van.
Csend.
CICÓ Strucc, ide hozzám!
STRUCC (elmosolyodik, lenézően a többiekre pillant, majd odamegy Cicóhoz) Állok rendelkezésére, fenség.
CICÓ Róka, tépd ki az egyik farktollát!
STRUCC Tessék?
CICÓ Szükség lesz rá, ha elfárad a farka.
STRUCC Na de…
A róka kitép egy tollat Struccból.
CICÓ Róka marad. Többiek húznak picsába.
TEVE, STRUCC, ANTILOP Igenis, fenség!
Róka legyezgetni kezdi Cicót. Teve, Strucc és Antilop elsomfordál. Sötét. Ugyanott, később. Teve, Strucc és Antilop visszatér. Cicó éppen nevetgél valamin Rókával.
RÓKA … és akkor azt mondtam neki: hogyhogy nincs lyukérzékem? Van nekem lyukérzékem, csak rossz!
Cicó és Róka röhögnek.
CICÓ (a többieknek) Mit csináltok ti itt?
TEVE Arra gondoltunk, hogy…
CICÓ (közbevág) Nem érdekel. Kaját hoztatok?
STRUCC Kaját?
ANTILOP Nem adott ilyen parancsot, fenség.
CICÓ (Rókának) Most nézd meg ezeket az idiótákat. Hát nem idióták?
RÓKA Idióták, fenség.
CICÓ Azt akarjátok, hogy éhen haljak?
TEVE Dehogy!
STRUCC Unkulunkulu ments!
ANTILOP A sivatagért sem!
CICÓ Nyomás kajáért!
TEVE, STRUCC, ANTILOP Igenis, fenség!
TEVE De…
CICÓ Mi az, még itt vagytok?
STRUCC Mit hozzunk, fenség?
CICÓ Hogyhogy mit? Kaját, marhák!
ANTILOP Ha egy picikét pontosítana, fenség…
CICÓ Mindegy, csak elég legyen nekem meg Rókának.
TEVE „Meg Rókának”?
CICÓ Mi az?
STRUCC De hiszen Róka…
ANTILOP Ő csak egy… egy határon túlról… kis vidéki… izé…
CICÓ Talán valami probléma van miniszterségi minisztériumot vezető miniszteremmel?!
TEVE Dehogy!
STRUCC Unkulunkulu ments!
ANTILOP A sivatagért sem!
CICÓ Tudjátok, hány életbevágóan fontos tanácsot adott ő már nekem eddigi uralkodásom során?
TEVE Nem, mi csak…
CICÓ Ti hány tanácsot adtatok nekem?
STRUCC Adtunk volna szívesen, de…
CICÓ Egyetlen használható tanácsot mondjatok, amit ti adtatok!
ANTILOP Nem volt rá lehetőség, hiszen…
CICÓ És ide mertek állni a színem elé?!
TEVE De fenség…
CICÓ Róka, ezek nem értenek a szép szóból. Tedd a dolgod!
RÓKA Örömmel, fenség!
Róka egy korbáccsal odalép a három állathoz, és elkergeti őket. Sötét. Sivatag, kicsit távolabb. Teve, Strucc és Antilop egy üres zsák körül álldogálnak.
TEVE Régen azért minden jobb volt.
STRUCC Igen, régen jobb volt minden.
ANTILOP Bizony, minden sokkal, de sokkal jobb volt régen.
TEVE Most itt állunk éhesen, nyakunkon egy királlyal.
STRUCC Igen. Nem elég, hogy éhesek vagyunk, őt is el kell tartanunk.
ANTILOP Bizony, éhen döglünk, nyakunkon egy királlyal.
TEVE Mit képzel magáról ez a Cicó király?
STRUCC Igen. Ki ő, hogy így bánjon velünk?
ANTILOP Bizony. Azt hiszi, bármit megtehet?
TEVE Talán mégis a keselyűt kellett volna választani.
STRUCC Talán igen, de most már késő.
ANTILOP Bizony, késő. De nem tehetnénk mégis valamit?
TEVE Dehogynem! És tenni is fogunk!
STRUCC Mit?
ANTILOP Mit?
TEVE A helyzet tarthatatlan, úgyhogy egyetlen megoldás van: tűrünk! Tovább kell tűrnünk!
STRUCC Jó ötlet! És ha így megy tovább, dugjuk homokba a fejünket!
ANTILOP Úgy van! Ha nem megy szép szóval, hát reszkessünk csendben, mint a nyárfalevél!
TEVE Ez a beszéd! Rajta hát, kerekedjünk fel, és induljunk elviselni a királyt!
STRUCC Helyes! És bármilyen őrült intézkedést hoz, ne tiltakozzunk! Még ma!
ANTILOP Sőt, most azonnal! Menjünk oda hozzá óvatosan, és reszketve hallgassunk!
TEVE Nagyszerű terv, induljunk!
STRUCC Gyorsan, míg fűt a lelkesedés!
Csend. Tovább álldogálnak.
TEVE Melyikünk mondja meg neki, hogy nem találtunk élelmet?
Sötét. A kiszáradt fánál. Cicó az üres zsákba néz, a többiek szemlesütve állnak.
CICÓ Mi az, hogy nem találtatok élelmet?!
Teve, Strucc és Antilop szótlanul állnak.
RÓKA Egyetlen rohadt egyszerű parancsot kaptatok. Ennyit sem vagytok képesek teljesíteni?
CICÓ Az az érzésem, Róka, hogy ezek halálra akarnak éheztetni.
RÓKA Nekem is úgy tűnik, fenség.
CICÓ Az életemre törnek, ez nyilvánvaló.
RÓKA Valóban úgy néz ki, fenség.
CICÓ Ez nem maradhat megtorlás nélkül.
RÓKA Egyetértek, fenség.
CICÓ Helyes. Akkor végezd ki Antilopot.
Csend.
RÓKA Hogy mit tegyek?
CICÓ Végezd ki!
RÓKA Antilopot?
CICÓ Antilopot.
Antilop reszket. A többiek is meg vannak rémülve, de nem szólnak.
RÓKA De fenség, Antilopot nagyon régóta ismerem. Rendes gyerek. Nem válthatnánk a büntetését fogdára?