oda fogsz érni, még idő előtt

megérkezel, paripád hátán átnyargalva 

az aggodalom völgyein, át a nyárba, 

át a világos, mégis kiszámíthatatlan

szeptember elsejébe, paripád forró 

gyomrában szén, paripád hideg patáiban 

megváltás. zsebedben üvegcse, nyugalom,

zsebedben ökölnyi erő és megbánás.

ilyen egyszerű lesz, legalábbis utólag

annak fog tűnni. néhány jól felhasznált

eszköz, jól elhelyezett szó, zsebedben

csiszolt gyémánt. tárgyalnak a bányák,

a bányák rólad tárgyalnak: először

bevillan a vád, majd felzúg az ítélet –

ők sem tudják, mi közöd van mindehhez.

felvillantod a zsebedben rejlő gyémántot,

és a gyémánt beszélni kezd.