[2021. november]



Egy elektronikus óra áll
az elektronikus írógép mellett,
az elektronikus költő
foga közt az elektronikus cigarettával
tökéletes füstkarikákat, olykor éppenséggel
tökéletes négyzeteket, rombuszokat,
rudacskákat pöfékel.
Csak a kávé gőzei. Meg a húsvörös
görögdinnye, a fekete magok. Fekete
István. Nocsak, az ihlet kidugja
apró szarvacskáit, és finoman
útnak indul, csiganyálszerű nyomokat
hagyva egy elképzelt poéma hegynyi mellizmain.
És tejfogaival, a bölcsességfogával
szenvedélyesen, módszeresen, vadul
marcangolja mindazt, ami ellenséges
az ő elektronikus sorsában.


(Demény Péter fordítása)